Skip to main content

Nikkel

Source of the photo
http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Nickel_chunk.jpg&filetimestamp=20091215195750
Author of the description
Privóczki Csaba

NÉV, KÉPLET, MEGJELENÉSI FORMA 

Név (vegyjel) 

IUPAC név

Nikkel (Ni)

Nickel

Egyéb megnevezés

Németezüst, permalloy. Német bányászok gúnyosan "Kupfernickel"-nek hívták rézhez hasonló érceit, mert nem tudták rézre feldolgozni. [4]

Rendszám

28

Vegyületcsoport

A vascsoport harmadik eleme, közepesen aktív fém. [4]

CAS szám

007440-02-0 [1]

Tárolás/címkézés

Szimbólum: Xn [6]

R: 40-43 [6]

S: (2-)-22-36 [6]

Molekulaképlet

nincs

Szerkezeti képlet

nincs

Megjelenés

Fémes színű szobahőmérsékleten szilárd fém. Érce, melyből előállítják (NiAs), vöröses színű, akárcsak a vörösréz érce, azzal a különbséggel, hogy a nikkelérc hevítése közben kellemetlen szagú arzéngáz keletkezik. Közepes keménységű, közepes olvadáspontú, jól alakítható. Ferromágneses, ötvözetei is mágneses tulajdonságúak. Felületén nikkel-oxid (NiO) réteg alakul ki, ez megvédi a további oxidálódás ellen. Híg ásványi savakban oldódik, a tömény oxidáló savak passziválják. Lúgokban nem oldódik. [2]

Földi és meteor vasban mindig előfordul. Legfontosabb ásványa a pentlandit [(Ni, Fe)S], továbbá amillerit (NiS) és a nikkelin (NiAs). Fontos a garnierit, amely nikkel-magnézium-hidroszilikát. [4]

ALKALMAZÁS, HATÁSOK

Alkalmazás,
felhasználási terület

A nikkelt főként ötvözőelemként alkalmazzák. Felhasználják rozsdamentes acélok és korróziónak ellenálló ötvözetek készítésére. Réz-nikkel ötvözetből készült csöveket használnak a tengervízből ivóvizet előállító berendezésekben. Elterjedten alkalmaznak nikkelt pénzérmék készítéséhez. Gyakran alkalmaznak nikkelbevonatot más fémek korrózió elleni védelmére. A finoman eloszlatott nikkel katalizátorként szolgál növényi olajok hidrogénezéséhez. Az üveghez adott nikkel zöldre színezi az üveget. Felhasználják elemek készítéséhez is. Az nikkel ötvözete például az alpakka és a konstantán. Utóbbi ötvözet elektromos ellenállása a hőmérséklettel alig változik. Tiszta nikkelből laboratóriumi eszközök készülnek. [2]

Elsődleges hatás

Nikkel expozíció történhet érintkezéssel vagy a por nikkel inhalálással. A fémmel való közvetlen érintkezés irritációt, a nikkel gőzök belélegzése pneumonitist okozhat. Ismétlődő vagy hosszútávú érintkezés bőr érzékenységet, belélegzése asztmát okozhat. [6]

Mellékhatások

Káros mennyiségű nikkel bevitel okozhat rosszullétet, hányást, szívproblémákat, rákot és pajzsmirigy betegségeket. [5]

FIZIKAI-KÉMIAI TULAJDONSÁGOK

Atomtömeg

58.71 g/mol [4]

Sűrűség

8,9 g/cm3 [4]

Olvadáspont

1455 °C [2]

Forráspont

2913 °C [2]

Gőznyomás

nincs adat

Elektronegativitás

1,8 [3]

Atomsugár

0.124 nm [3]

Ionsugár

0.069 nm (+2); 0.06 nm (+3) [3]

Hidrolízis

nincs adat

Izotópok

A természetes nikkel öt stabil izotóp keveréke. Ezen kívül kilenc további instabil izotópja ismert. [4]

Elektronszerkezet

[Ar] 3d8 4s2 [3]

Első ionizációs energia

735 kJ/mol [3]

Második ionizációs energia

1753 kJ/mol [3]

Harmadik ionizációs energia

3387 kJ/mol [3]

Standard potenciál

- 0.25 V [3]

Vízoldhatóság

nem vízoldható

Stabilitás

szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú [2]

Felfedezte

Alex Constedt 1751 [3]

Fizikai, kémia, biológiai állandók

H, Henry-állandó

nincs adat

Kow

nincs adat

Koc  [l/kg]

nincs adat

pKa

nincs adat

BCF, biokoncentráció

nincs adat

VISELKEDÉSE A KÖRNYEZETBEN

Tűz 

Por formájában gyúlékony. Toxikus gőzök keletkeznek égéskor. Tűz esetén száraz homokkal kell oltani, tilos a szén-dioxid vagy a víz használata! [6]

Robbanás

Robbanáskor a robbanóelegyből finomra diszpergált részecskék jutnak a levegőbe. Ennek megakadályozására porrobbanás-mentes eszközöket és berendezéseket lehet alkalmazni. [6]

Reakciókészség

Rendkívül reakcióképes por alakban titánium porral és nátrium-perkloráttal. Oxidálószerekkel (pl.: ammónium-nitrát) tűz- és robbanásveszélyes elegyetalkot. Lassan reagál nem-oxidáló savakkal, oxidáló savakkal viszont gyors reakcióban elegyedik. [6]

KÖRNYEZETMINŐSÉGI KRITÉRIUMOK

Határértékek

A nikkel és oldható vegyületeinek koncentrációja a 0,05 mg/m3 értéket nem haladhatja meg a levegőben napi 8 órás - heti 40 órás munkahét átlagában.

A nikkel-szulfid gőze potenciális rákkeltő. [4]

MÉRT KONCENTRÁCIÓJA A KÖRNYEZETBEN

Koncentrációja a környezetben (mérési adat)

A legtöbb nikkel nem hozzáférhető a Földön, mivel a bolygó vas-nikkel magjában található (aminek 10%-a nikkel). A hozzáférhető nikkel nagy része oldott állapotban található meg a tengerekben, aminek a tömege kb. 8 milliárd tonna.

A szerves anyagok könnyen oldják ezt a fémet, ezért is található kimutatható mennyiségben a szén- és olajkészletekben. A talajban 0,2-450 ppm koncentrációban lehet megtalálni, az átlagos mennyiség 20 ppm.

A másik relatívan nagy nikkel tartalmú növény a tealevél, amelynél a szárított levél 7,6 mg/kg mennyiséget tartalmazhat.

A nikkel az erőművek és hulladékégetők által kerül a levegőbe, ahonnan ülepedéssel vagy csapadékkal távozik. Felszíni vízbe szennyvízkezelőkből kerül be. [3]

 

TLV: (belélegezhető frakció) 1,5 mg/ml a TWA szerint (ACGIH 2004). [6]

ÖKOSZISZTÉMÁRA GYAKOROLT HATÁS

Vízi ökoszisztémára gyakorolt hatások

Nem sok információ áll rendelkezésünkre a nikkel emberekre kifejtett hatásán kívül. Az bizonyos, hogy magas nikkel koncentráció károsítja a növényeket és a vízi ökoszisztémában csökkenti az algák növekedést. A mikroorganizmusok növekedésére szintén gyengítő hatással van a nikkel jelenléte, de egy idő után ki tud alakulni immunitás a mikrobákban. [3]

Akut toxicitási adatok (LC50, EC50)

nincs adat

Krónikus toxicitási adatok (NOEC, LOEC)

nincs adat

Szárazföldi ökoszisztémára gyakorolt hatások

A természetbe kikerült nikkel vegyületek nagy része a talajban megkötőtödik és immobilizálódik. Savas jellegű talajban sokkal mozgékonyabb és könnyebben be is tud kerülni a felszíni vizekbe.

Állatok számára a nikkel kis mennyiségben esszenciális. A maximálisan tolerált koncentrációkban viszont veszélyes, ami rákot okozhat.

A nikkel nem halmozódik fel növényekben vagy állatokban, ezért nem tekinthető biomagnifikációra hajlamosnak. [3]

Akut toxicitási adatok (LC50, EC50)

nincs adat

Krónikus toxicitási adatok (NOEC, LOEC)

nincs adat

EMBERRE GYAKOROLT HATÁS

Általános káros hatások

Az emberek a nikkellel belélegzés, vízfogyasztás, ételfogyasztás vagy cigaretta fogyasztás során kerülhetnek kapcsolatba. A csokoládé és a zsírok bizonyítottan tartalmaznak nagy mennyiséget. Nikkel dúsulása a szervezetben akkor is léphet fel, ha nagy sok szennyezett zöldséget fogyasztunk. [3]


Nikkel expozíció történhet érintkezéssel vagy a por nikkel inhalálással. A fémmel való közvetlen érintkezés irritációt, a nikkel gőzök belélegzése pneumonitist okozhat. Ismétlődő vagy hosszútávú érintkezés bőr érzékenységet, belélegzése asztmát okozhat. [6]

Lebontás az emberben, távozása a szervezetből

A nikkelt még nem bizonyították be, hogy esszenciális ásványi anyag az emberi szervezet számára, az viszont valószínű, hogy a fehérje-, enzim- és hormonreakciókban szerepe lehet. Megtalálható különböző zöldségekben, csonthéjasokban,

lisztben és a lágyított vízben. [5]

Endokrin rendszert károsító

nincs adat

Immunrendszert károsító

nincs adat

Szövetkárosító

nincs adat

Mutagén

nincs adat

Karcinogén

A nikkel és néhány vegyülete a Nemzeti Toxikológiai Program (angolul: National Toxicology Program - NTP) által várhatóan karcinogénnek lett megállapítva. A Nemzetközi Rákkutató Intézet (angolul: International Agency for Research on Cancer -IARC) a nikkel vegyületeket az 1. kategóriába sorolta, aminek az oka a bizonyított karcinogén hatás az embereken. Az OSHA viszont nem tartja a nikkelt rákkeltőnek. [3]

Karcinogenitási kategória: 1 (DFG 2004) [6]

Reprotoxikus, teratogén

nincs adat

Akut toxicitási adatok (LD50)

nincs adat

Krónikus toxicitási adatok (NOEL, LOEL)

nincs adat

EGYÉB JELLEMZŐK

 

A nikkelt már Kr. e. 3400-ban is használták, igaz nem tudatosan. A mai Szíria területén talált bronztárgyak tartalmaztak legfeljebb 2%-ban nikkelt, amely az előállításkor felhasznált réz- illetve cinkércből került bele. Kínai írások bizonyítják, hogy Kr. e. 1700 és 1400 között Ázsia területén használták a „fehér rezet” (újezüstöt) amely 5–30%-ig tartalmazott nikkelt.

Hivatalosan 1751-ben Axel Frederic Cronstedt ismerte fel és mutatta ki. Ő úgy nevezte, hogy az 1754-es nikkelfém, ami a svéd kopparnickel (réznikkel) szóból ered, ami pedig a mai német–cseh határon található érchegységből származó nikkelérc nevéből származik: Rotnickelkies, azaz vöröskoboldkő.

Tiszta nikkelből az első pénzérméket 1881-ben verték. [2]