A litoszférát felépítő valamennyi kőzet más, megelőzőleg kialakult kőzetekből jött létre. Ezt a jelenséget James Hutton skót természettudós már a XVIII. században felismerte, és a „kőzetek körforgásának elmélete” címen írta le. A felszíni körülményeknek kitett bármely kőzet mállásnak indul. A mállott törmelék a gravitáció miatt különböző közegekben elszállítódik (erózió), majd üledékgyűjtőkben felhalmozódik (üledékképződés). Betemetődés és nyomás növekedés hatására a laza üledékanyag kőzettéválási folyamatokon megy keresztül (diagenezis). Ha az üledékes kőzetek kéregmozgások miatt nagyabb mélységbe kerülnek, a megnövekedett nyomás és hőmérséklet hatására metamorfózis következik be. Meghatározott feltételeknél az üledékes vagy metamorf kőzetek megolvadhatnak, magma keletkezik, melyből a lehűlés helyétől függően plutoni (mélységi) vagy vulkáni (felszíni) kőzetek jönnek létre. Bármilyen kőzet kéregmozgások miatt felszínre kerülve újra mállani kezd. A kőzetek körforgása tehát egy állandó anyagáramlás a Föld belső övei és a kontinensek felszíne között.
Basic environmental knowledge gallery > Metamorfizmus, Metamorfózis
>