Szélenergia hasznosíthatósága

A térkép az Earth magazin 2008. októberi számában jelent meg, a tengerek és óceánok feletti  szélerősséget mutatja, sajnos a szárazföldek fölötti értékek nem szerepelnek ezen a térképen.  A felső kép a decemberi, januári és februári  átlagot, az alsó kép a júniusi, júliusi és augusztusi átlagot mutatja.

2008-ban közel 30%-kal nőtt a szélerőművi kapacitás a világon, összesen 121000 MW a működő kapacitás. Ezzel a szélenergia 1,5 %-ot képvisel a világ energiakínálatában. A legnagyobb kapacitásokkal bíró országok: USA: 25170 MW, Németország: 23903 MW, Spanyolország: 16754 MW, Kína: 12210 MW, India : 9645 MW, Dánia : 3180 MW (Dániában a villanyáram 22 %-át az ottani 2800 db szélerőmű termeli).
Kína igazi nagyhatalom a szélerőmű építésben : tavaly 6300 MW erőműépítéssel megduplázta kapacitását, 2020-ra pedig 30.000 MW szélerőmű kapacitást építenek ki. Száznyolcvanezer otthont lát el energiával Európa legnagyobb, 55 négyzetkilométeren elterülő szárazföldi szélerőműparkja Skóciában.
Magyarországon 63 szélerőmű üzemel 112 MW teljesítménnyel, és néhány megvalósítás alatt vagy előtt áll. A generátorok 0,6–2 MW közötti teljesítményűek. Az Energiahivatal által kiadott engedélyek 330 MW névleges teljesítményre szólnak, egyelőre teljesítménygazdálkodási (rendszerirányítási) okokból nem adnak ki több engedélyt, bár a legújabb hírek szerint további 400 MW-nyi engedély kiadása mégis várható.

A szélenergia a Földön sokkal több, mint az emberiség energiaigénye. De a mostani szélenergia hasznosítás még messze nem használja ki ezt a kapacitást. Ennek két fő oka van: Az energiára nem azon a helyen van szükség, ahol a legalkalmasabb a széljárás,  a szélkerekek az atmoszféra földhöz közeli legalacsonyabb rétegében működnek, ahol a legkisebb a szélerősség. A térképen is látszik, hogy a Földön a legalkalmasabb szélenergia-hasznosító hely Afrika és az Antarktisz között lenne.

Ha valóban ki szeretnénk használni a szélenergiát és annak előnyeit, akkor a térkép rózsaszín és piros területein kéne  munkára fogni a szelet. A másik  megoldandó feladat talán az lenne, ha az alsó 30 méter helyett kihasználnánk a teljes 3 000 méter légoszlopot , ami 100-szoros energiát jelentene egységnyi alapterületen. természetesen ezeknek a magas-szerelnek a befogása nem a földre telepített, oszlopokra szerelt szélkerekekkel lenne megoldható (az óceánok felett esély sem lenne ezek elhelyezésére), hanem  − egyes fejlesztők elképzelése szerint − sárkányokkal. Olyasmivel, mint amit a gyerekek eregetnek.

Hogy jobban el tudjuk képzelni a szélben rejtőző energia-mennyiséget, gondoljunk arra, hogy a térkép kék foltjai 70 Watt szélenergiát jelentenek négyzetméterenként. Egy négyzetméteren befogott szél tehát egy 70 Wattos égő működtetésére lenne elég. De láthatjuk a térképen azt is, hogy vannak olyan területek, ahol ez az érték 1400 W/m² , itt tehát 14 darab 70 Wattos égőt működtetnénk. Ez egy elektromos autó hajtására is elegendő lenne.