Szén, mint tüzelőanyag

A szén foszilis fűtőanyag, ma is fontos és elterjedt. Régi beidegződések, rossz kazánok miatt sokan még ma is a füstöléssel, kormos kéményekkel azonosítják. A korszerű Eko Karbon kazánokban tisztán, kevés füst keletkezése mellett, hatékonyan égethető a szén.

A szén a legtöményebb, energiadús szilárd fűtőanyag. Tárolásra nem érzékeny. Bio anyagokkal keverhető, ekkor használata ökológiailag sokkal kedvezőbb. Nagyobb távolságra is érdemes szállítani. 

A lignit a legfiatalabb szén, szerkezete még erősen fás. A lignitek fűtőértéke többnyire 3,5−10 MJ/kg között van a nagy nedvesség és hamutartalom miatt. Előnye, hogy nagy mennyiségben nem túl vastag takaróréteg alatt található, külfejtéssel kitermelhető. Rossz tüzeléstechnikai tulajdonsága miatt csak nagy erőművekben lehet gazdaságosan eltüzelni. 

Barnaszén: eocén korban, 60−75 millió évvel ezelőtt sűrű láperdőkből keletkezett (mint a mostani trópusi, szubtrópusi, mérsékeltégövi növények) A magyarországi barnaszén is ekkor keletkezett a Pannon tenger partján, de kisebb mennyiségben van krétakori barnaszén is (75−125 millió év). A két szén megkülönböztetése az égéshő alapján történik. Ez a határérték 23,87 MJ/kg. Ez az egyensúlyi nedvességtartalmú (nedvesség nélküli) és hamumentes mennyiségre vonatkozik. A tüzeléstechnikai gyakorlatban a hamutartalmat is magában foglaló mennyiségre vonatoztatott fűtőértéket veszik figyelembe a szenek minősítésénél, ami nem ad éles határt. A feketeszén és a barnaszén választóvonala: 17−20 MJ/kg körül helyezkedik el. Kemény barnaszén: ha 40%-nál kevesebb bányanedvességet tartalmaz. (röviden: barnaszén) Lágy barnaszén: ha 40%-nál nagyobb bányanedvességet tartalmaz. (röviden: lignit).
A barnaszenek lehetnek külső megjelenésük alapján: földes, lágy, fénytelen és fényes barnaszenek. Összetételük alapján: szárítva széteső földes, egyenetlen törési felületű darabos, kagylós törésű, majdnem fekete szurok, nagy bitumen tartalmú bitumenes barnaszenek. Mindegyikben van kolloidálisan kötött víz.

A barnaszenek hosszabb időn keresztül történő tárolása során illó anyagok távoznak belőle és folyamatos lassú oxidáció is zajlik. Néhány hónap alatt 10% fűtőérték veszteség is bekövetkezhet. Ezért nem célszerű több évre előre barnaszenet vásárolni. Jobban megéri minden évben a tavaszi-nyári kisebb szénforgalmú időszakban a kereskedőknél jó áron megvenni a fűtőanyagot.
Egy köbméter gáz helyettesítésére kb. 2 kg közepes fűtőértékű barnaszén kell. A daraszén ömlesztett formában kb. 1tonna/m3 fajsúlyú, tehát a tároláshoz tonnánként 1m3 hely szükséges (pl. átlagos 100m2 családiház éves szükséglete 5−8 tonna, vagyis 8m3 tároló kell.)
A szén tárolásakor figyelembe kell venni az öngyulladási hajlamot. A vastag rétegben, 1,5−2m felett összehalmozott szén, főleg ha megázik, hajlamos arra, hogy a belsejében zajló lassú oxidáció hője felhalmozódjon, öngyulladás léphet fel. Emiatt a szenet száraz helyen tároljuk, ne halmozzuk több méteres vastagságba. Ha megjelenik az öngyulladás füstje, szét kell lapátolni a halmot és vízzel locsolva hűteni kell a szenet.

Feketeszén: karbon korban, 300−350 millió évvel ezelőtt mocsárerdőkből (zsurlók, páfrányerdők) keletkezett. Magyarországon a Mecsekben levő feketeszén kora 150−200 millió év, tengerparti mocsarakból keletkezett. A feketeszenek fűtőértéke: 17−33 MJ/kg között van. Típusai a következők: Hosszú lángú szén: sok illó anyagot tartalmaz, rosszul kokszolható, lángkemencék ideális tüzelőanyaga. Gázszén: kisebb lánggal ég, könnyen gyullad, gyengén kokszolható. Kovácsszén: jól kokszolható. Kokszszén (zsírszén): Lágy, szilárdsága kicsi, jól összesül, nagy szilárdságú kokszot lehet belőle csinálni. Sovány kőszén: nem sülőképes.

Antracit: legidősebb szénféleség, teljesen homogén, fénye üveges, nem kokszolható.
Az Eko Karbon kazánokban bálmilyen szén elégethető aminek a szemcse nagysága 5−25mmközött van.

Brikett A szénbányászat során keletkezett gyengébb minőségű port adalékkal(bitumen) összepréselik.