Az MTA TAKI és BME ABÉT laborokban kifejlesztett miniliziméter alkalmas különböző adalékanyagok talajra gyakorolt hatásának vizsgálatára. (Korábban ezeket a miniliziméterket kémiai stabilizálás nyomon követésére alkalmaztuk.)
A kísérletsorozat során vörösiszapon (Ajka, MAL Zrt.), rossz minőségű talajon (budapesti négyes metró építése során kitermelt talaj), vörösiszappal kevert rossz minőségű talajon (5% és 10% vörösiszap) és az ajkai katasztrófa során vörösiszappal szennyezett talajon átfolyó vizek minőségét vizsgáltuk.
A miniliziméterek összeállítása:
Schachtschabel-féle üvegcsőbe Witte-féle porcelánlemezt helyezünk. A porcelánlemezt azonos átmérőjű selyem szitaszövettel fedjük be, amire 300–400 g légszáraz és (2 mm-es átmérőjű szitán) szitált talajkeveréket rétegzünk úgy, hogy a talajoszlopba 5 cm-enként egy színanyagmentes, előre kisavazott szúnyogháló korongot helyezünk, abból a célból, hogy a talajoszlop ne tömörödjön be.
A kimosódási kísérlethez egy átlagos magyarországi csapadék összetételét szimuláljuk (Környezetstatisztikai évkönyv 2003. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 2005) 0,16 mM CaCl2 oldattal. A talajok víztartóképességének beállítása után 50 ml térfogatú oldatfrakciókat gyűjtünk. A csurgalékot kémiai és ökotoxikológiai módszerekkel vizsgáljuk.
A kísérletek a Nemzeti Innovációs Hivatal által finanszírozott SOILUTIL projekt (TECH_09-A4-2009-0129) és a TÁMOP 4.2.4.A-1 kiemelt projekt keretében meghirdetett ösztöndíj-támogatásnak köszönhetően valósultak meg, a magyar állam és az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával.
MTA TAKI: A kimosódási (miniliziméteres) kísérlet terve, BÁNYAREM projekt tanulmány, 2006