Ugrás a tartalomra
Miniliziméter kémiai stabilizálás követésére

Miniliziméter kémiai stabilizálás követésére

Szerző:
Feigl Viktória

Az MTA TAKI és BME ABÉT laborokban kifejlesztett miniliziméter, azaz talajjal töltött átfolyásos oszlopreaktor alkalmas talajok kémiai stabilizációjának hatékonyságának vizsgálatára.

Schachtschabel féle üvegcsőbe Witte féle porcelánlemezt helyezünk. A porcelánlemezt azonos átmérőjű selyem szitaszövettel fedjük be, amire 200 g légszáraz és szitált talajkeveréket rétegzünk úgy, hogy a talajoszlopba 40 g-ként egy színanyagmentes, előre kisavazott szúnyogháló korongot helyezünk, abból a célból, hogy a talajoszlop ne tömörödjön be.

A kimosódási kísérlethez egy átlagos magyarországi csapadék összetételét kívántuk szimulálni. Ennek érdekében elemeztük a szervetlen ionok csapadékvízben mért koncentrációjának alakulását a háttérállomások mérései alapján (Környezetstatisztikai évkönyv 2003. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 2005). A következő átlagos kation-tartalmakat vettünk figyelembe: ammóniumion 1 mg/L, nátriumion 1 mg/L, káliumion 0,5 mg/L, magnéziumion 0,5 mg/L, kalciumion 1 mg/L, melyek alapján az átlagos csapadékvíz összes koncentrációja 0,16 mmol/L. Mindezek alapján a fémek mobilizálódásának tanulmányozásához a 0,16 mM CaCl2 oldat alkalmaztunk.

Az átfolyó oldat és a kimosódott fémek jellemzéséhez meghatározott mennyiségű csurgalékra volt szükség. Ennek érdekében a talajoszlopon átfolyt azonos mennyiségű (50 ml térfogatú) oldatfrakciókat gyűjtöttünk. Előtte beállítottuk minden oszlopnál a talajok víztartóképességét. A csurgalékból meghatároztuk a talajoszlopon áthaladt talajoldatok fémtartalmát.

A kísérleteket a BÁNYAREM Projekt (GVOP-3.1.1.-2004-05-0261/3.0) finanszírozta.

Forrás

Bertalan Zsuzsanna: Toxikus fémekkel szennyezett bányászati meddő stabilizációja pernyével és mésszel, Diplomamunka, BME ABÉT, Budapest, 2009

MTA TAKI: A kimosódási (miniliziméteres) kísérlet terve, BÁNYAREM projekt tanulmány, 2006