Kútfúrás

Source of the photo
http://kutfurasmagazin.hu/
Author of the description
GK

A kutak mélységük alapján az alábbi csoportba oszthatók:

  • mély kutak az 500 m-nél mélyebbek;
  • közepes mélységű kutak 200-500 m mélyek;
  • kis mélységűek az 50-200 m;
  • sekély mélységűek az 50 m-nél kisebb mélységű kutak.

Az egyedi vízellátást szolgáló sekély mélységű kutak a következők lehetnek:

  • Ásott kutak

Az ásott kút jellemzője, hogy nagy mennyiségű vizet tárol, ezért gyenge vízadó képességű rétegben is jól használható. Kivitelezési technológia szerint az ásott kút két típusa különböztethető meg: a normál kivitelű ásott kút és a süllyesztett kút.

         - Normál kivitelű ásott kutak

A kivitelezésekor az előre kialakított munkagödörbe utólag építik be a kútbélelést, amely leggyakrabban betongyűrűvel történik, de készülhet tégla, vagy kőfalazattal is. A normál kivitelű ásott kút fő része a kút gödrébe épített kútbélés. A kútbélés lehet tömör, perforált vagy hézagos. A tömör bélésű kút csak alulról, a hézagos és perforált kút oldalról is kap vizet. A kútbélés aljára 5-10 mm átmérőjű mosott kavics kerül. Ez a kavicsréteg akadályozza meg a talaj finomabb szemcséinek bejutását a kútba. A kútfej kialakításakor gondoskodni kell arról, hogy a kútba felülről ne kerülhessen szennyeződés, erre vasbeton tetőzet vagy jól záró aknafedél lap a legmegfelelőbb. Az ásott kút átlagosan 0,5 - 5,0 m3/nap vízigény kielégítésére alkalmas.

             - Süllyesztett kút

A süllyesztett kutak készítésénél a felszínen elkészített kútköpenyt előre helyezik a kijelölt helyre, és a bélésen belülről termelik ki a földet, miközben a kútköpeny a saját súlya alatt a kívánt mélységig lesüllyed. A süllyesztett kutakhoz tartozik az aknakút melyet általában egy métert meghaladó átmérőjű, henger alakú vasbeton gyűrű lesüllyesztésével készítik. A legalsó gyűrűk elérik a 15-20 m mélyen levő vízadó réteget. A kút alulról táplálkozik, a vízadó homokréteg leterhelésére a kút aljára kavicsréteg kerül. A kútban helyezkednek el a víztermelést szolgáló szerelvények, a szivattyú, vagy annak szívócsöve.

  • Vert kút (Norton-kút)

A Norton-kút tömör heggyel felszerelt, a vízadó réteg szintjén perforált acélcső, melyet veréssel hajtanak le a vízadó rétegbe. Átmérője 80-100 mm, mélysége 10-15 méter. A maximum 30 m-es mélységbe fúrt vagy vert csőkút olyan felszín alatti víz nyerésére alkalmas, amely általában az első vízzáró réteg alatt levő vizet hasznosítja. A perforált csőszakaszt szűrőszövet boríthatja. A vert kutak többnyire csak kis vízhozamok kielégítésére alkalmasak és leghatékonyabban csak a kavicsos vízadó rétegben alkalmazhatók.

  • Fúrt kút vagy csőkút

A kútfúrást általában nagyobb mélységű kutak létesítése esetében alkalmazzák, de nem kizárt kis mélységű kialakítása sem. Viszonylag egyszerűen készíthető, a víztartó rétegbe lefúrnak, majd egy alul lyukacsos, vékonyabb csövet helyeznek a furatba, és a béléscsövet kaviccsal kitöltik, ezáltal mesterséges szűrőréteg keletkezik a kút körül a béléscső eltávolítása után is. A csőkút átlagos mélysége 25 méter, vízkiemelésük a kútra szerelt szivattyúval történik. A kútból kitermelt víz pótlása a környező vízvezető rétegekből történik. A talajvízre telepített fúrt kút általában egyrétegű béléscsővel készül. A fúrt kutak közül a 30 méternél kisebb mélységű, száraz fúrási eljárással készülő kutakat külön elnevezéssel csőkutaknak hívják. A csőkutat elsősorban felszín közeli, kavicsos homokos vízadó rétegekbe mélyítik, amelyek rendszerint jó vízadó képességűek és több irányú vízpótlással rendelkeznek.

 

Source of description

http://www.muszakiak.hu/tudastar/vizkezeles/kut-letesitese