A nióbium megtalálható a környezetbe ásványok formájában. A növények általában nem tartalmaznak nióbiumot, bár néhány mohában és zuzmóban 0,45 ppm lehet az értéke.
A nióbiumot kolumbit ásványként bányásszák, ezért korábban kolumbium (Cb) néven ismerték. A fő bányászati területek: Brazília (több mint 85%-át adja a világtermelésnek), Zaire, Oroszország, Nigéria és Kanada. A világ termelése mintegy 25,000 tonna/év.
Élettani hatásai:
A nióbium vegyületek mérgezőek lehetnek (a nióbium por, szem és bőr irritációt okozhat), de eddig nem számoltak be komolyabb mérgezésről. Kutatásokat eddig még csak állatokon végeztek. A tüdőben és a csontokban lerakódik, aktiválja az enzimrendszereket. A laboratóriumi állatoknál 40 mg/m3 expozíciós szinten, inhaláció útján nióbium-nitrid vagy -pentoxid a tüdő hegesedéséhez vezet.
Környezeti hatásai:
Negatív környezeti hatásokat még nem jelentettek be.
Felhasználása:
A nióbiumot különleges acélok készítésére és szupravezetőként használják.
A speciális acélokat egyenirányítók, rakéták és turbinák készítésére alkalmazzák.
Szupravezető anyag előállítására titániummal és ónnal ötvözik. Ezeket a szupravezető ötvözeteket MRI szkennerek mágneseként használják. Ezenkívül a nukleáris iparokban, az elektronikában, az optikában, és az ékszerkészítésben alkalmazzák. Utóbbinál előnye, hogy nem toxikus és szépen színezhető anodizációval.
http://www.lenntech.com/periodic/elements/nb.htm
http://en.wikipedia.org/wiki/Niobium