Vegyjel: Nb
Rendszám | 41 |
Atomtömeg | 92.91 g/mol |
Elektronegativitás | 1.6 |
Sűrűség (20°C-on) | 8.4 g/cm3 |
Olvadáspont | 2410 °C |
Forráspont | 5100 °C |
Atomsugár | 0.143 nm |
Ionsugár | 0.070 nm (+5) ; 0.069 nm (+4) |
Izotópok | 14 |
Elektronszerkezet | [ Kr ] 4d4 5s1 |
Első ionizációs energia | 652 kJ/mol |
Felfedezte | Charles Hatchett 1801-ben |
A nióbium egy ritka, lágy, képlékeny, jól alakítható, szürkésfehér színű fém. Fizikai és kémiai tulajdonságai hasonlítanak a vele egy csoportba tartozó tantáléhoz. Magas hőmérsékleten reagál oxigénnel, szénnel, halogénekkel, nitrogénnel és kénnel. Ellenáll a savaknak, még a királyvíz sem oldja, de a forró, koncentrált savak és lúgok megtámadják.
Alkalmazások:
Hőálló ötvözetekben és rozsdamentes acél eszközökben is felhasználják. A nióbium-karbidot vágószerszámokban használják. Rozsdamentes acél ötvözeteket készítenek nióbium hozzáadásával, amelyeket nukleáris reaktorokban, repülőgépekben, rakétákban, vágószerszámokban, csővezetékekben, szuper mágnesekben és hegesztőpálcákban használnak fel.
Nióbium-ón és nióbium-titán ötvözetet használnak huzalok, szupravezető mágnesek előállítására, amiket rendkívül erős mágneses mezőkben is alkalmaznak. Tiszta nióbiumit is használnak részecskegyorsítókban. A nióbium ötvözeteket sebészeti implantátumokként is alkalmazzák, mert az emberi szervezet képes befogadni és nem lép reakcióba a szövetekkel.