A rubídium a 16. leggyakoribb elem a földkéregben. Mennyisége az elmúlt években nőtt a környezetben. Elemi állapotban nem található meg. Mindig jelen van a kálium mellett, de önálló ásványa nincs. További ásványok, amelyekben megtalálható: lepodit (1,5%), pollucit, karnallit, nyomokban a zinnwalditban és a leucitban. A kitermelt mennyiség évente kicsi. Kálium tartalmú ásványi anyagokból vonják ki. Kálisók feldolgozásánál a hátramaradó anyalúgban a rubídium és a cézium feldúsul.
Élettani hatásai:
Lenyelve enyhén mérgező. Ha meggyullad égési sérüléseket okozhat. Könnyen reakcióba lép a bőr nedvesség tartalmával, ekkor rubídium-hidroxid keletkezik, ami égési sérüléseket okozhat.
Elsősegély:
Szembe kerülve: azonnal kiöblíteni folyó vízzel.
Bőrre kerülve: szappannal és vízzel lemosni, majd eltávolítani a szennyezett ruházatot. Belégzés: azonnal friss levegőre kell menni.
Lenyelés esetén: nem szabad hánytatni.
Minden esetben azonnal orvoshoz kell fordulni!
Hatása a környezetben:
Nincs ismert biológiai szerepe. Káliummal együtt található meg ásványi anyagokban és a talajban, bár a kálium sokkal bőségesebben, mint a rubídium. Ha a talajban kálium hiány lép fel, bizonyos növények, mint például a cukorrépa, megkötik a rubídiumot. Így a rubídium belép az élelmiszerláncba, a napi bevitel 1 és 5 mg közé tehető.