Elemi állapotban nem fordul elő. Vegyületeiben elterjedt, az alkálifémek közül kevésbé gyakori elem. Egyik fontos ásványa a pollucit, amely szilikátos, mélységi magmás kőzet. A világ cézium termelése 20 tonna évente, főként a Bernic tónál (Kanada), Zimbabwében és Dél-Nyugat-Afrikában.
Élettani hatásai:
A levegőben, az élelmiszerekben és az ivóvízben található cézium jelent veszélyt az emberekre nézve. A levegőben a cézium szint alacsony, de radioaktív céziumot mutattak ki a felszíni vizekben és sokféle élelmiszerben. Az élelmiszerekben és az ivóvízben található radioaktív cézium mennyisége a nukleáris erőművek kibocsátásától függ, ami elsősorban a balesetekből származik. Ilyen baleset nem történt az 1986-os csernobili atomkatasztrófa óta. Az atomenergia iparban dolgozó emberek lehetnek kitéve magasabb szintű cézium sugárzásnak, de ennek elkerülése érdekében folyamatos méréseket végeznek.
Ha cézium sugárzásnak vagyunk kitéve, károsodhatnak a sejtjeink. A sugárzás hatására hányinger, hányás, hasmenés és vérzés léphet fel. Annak függvényében, hogy mennyi ideig vagyunk kitéve a káros hatásnak változhatnak a tünetek, eszméletvesztést, kómát vagy akár halált is okozhat. A károsodás függ a személy ellenálló képességétől, az expozíció időtartamától és a sugárzó anyag koncentrációjától.
Környezeti hatásai:
A cézium a környezetben természetes körülmények közt csak az ásványaiban fordul elő. A bányászati tevékenységgel megjelent a levegőben, a vízben, és a talajban is. A radioaktív cézium izotópokat az atomerőművek bocsájtják ki, a nukleáris balesetek és a nukleáris fegyverek tesztelése során.
A legtöbb cézium vegyület vízoldható és így bekerül a talajba és a vizekbe. Azonban a talajból a felszín alatti víz nem mossa ki a céziumot. A talaj felsőbb rétegeiben marad, mivel erősen kötődik a talajrészecskékhez a növényi gyökerek számára nehezen hozzáférhető.
Az állatok szervezetébe magasabb dózisban kerülhet cézium, ami a viselkedésükben változást okoz, mint például a fokozott vagy csökkent aktivitás.