Az ittrium szabad állapotban nem fordul elő a természetben. Megtalálható szinte az összes ritkaföldfém ásványban és az uránércekben. A sárga-barna vasérc, xenotim tartalmazhat akár 50%-ittriumot is. A ritkaföldfém ásványokban pl. monacit átlagosan 2,5% található, és kisebb mennyiségben más ásványi anyagok is tartalmazzák, mint például barnasit, fergusonit és smarskit. A bányászott mennyiség 600 tonna/év és a világ tartalékai a becslések szerint mintegy 9 millió tonnát tesznek ki.
Élettani hatásai:
Az ittrium leginkább a munkakörnyezetben veszélyes, mivel a gáz/gőz formában belélegzhető könnyedén a levegővel. Ekkor tüdőembóliát okoz, különösen hosszú távú kitettség esetén. A tüdőrák kialakulásának esélyét is fokozza. Ha felhalmozódik az emberi szervezetben, károsíthatja a májat.
Hatása a környezetben:
A kőolaj iparból nagyobb mennyiségben kerülhet a környezetben illetve a nem megfelelő hulladéklerakóba helyezett háztartási berendezésekkel is. Az ittrium és vegyületei fokozatosan felhalmozódnak a talajban és a vízben, ami végül az emberekben és az állatokban is növekvő koncentrációhoz vezet.
A vízi állatoknál károsodást okoz a sejtmembránban, amely a szaporodásra és az idegrendszerre negatív hatással van.