Vegyjel: Y
Rendszám | 39 |
Atomtömeg | 88.9059 g/mol |
Elektronegativitás | 1.2 |
Sűrűség (20°C-on) | 4.47 g/cm3 |
Olvadáspont | 1500 °C |
Forráspont | 3336 °C |
Atomsugár | 0.106 nm (+3) |
Izotópok | 10 |
Elektronszerkezet | [ Kr ] 4d1 5s2 |
Első ionizációs energia | 626 kJ/mol |
Második ionizációs energia | 1185 kJ/mol |
Harmadik ionizációs energia | 1980 kJ/mol |
Felfedezte | Johann Gadolin 1794-ben |
Az ittrium fényes ezüstszürke színű ritkaföldfém. Levegővel szemben ellenálló a felületén kialakuló oxidréteg miatt, de könnyen oxidálódik melegítés hatására. 400 °C felett meggyullad levegőn illetve a nagyon finom, apró ittrium nem stabil levegőn. Reakcióba lép vízzel hidrogén gáz képződése közben és reagál ásványi savakkal.
Alkalmazások:
A legnagyobb mennyiségben az ittrium-oxidot használják fel (Y2O3), amit ittrium-vas gránit előállítására alkalmaznak és mikrohullámú szűrőket készítenek belőle. Az ittriumot kis mennyiségben ötvözetekben is használják, hogy növeljék az alumínium és a magnézium szilárdságát. Az ittrium, króm és alumínium ötvözet nagyon jó hőálló. Az ittrium-oxid üvegbe téve kimagasló hő-és ütésálló tulajdonságokkal bír, ezért kamera lencséket készítenek belőle. Továbbá több szupravezető kerámia alkotórésze.