Vegyjel: B
|
Rendszám |
5 |
|
Atomtömeg |
10.81 g/mol |
|
Elektronegativitás |
2.0 |
|
Sűrűség (20°C-on) |
2.3 g/cm3 |
|
Olvadáspont |
2076 °C |
|
Forráspont |
3927 °C |
|
Atomsugár |
0.098 nm |
|
Ionsugár |
0.027 nm |
|
Izotópok |
2 |
|
Elektronszerkezet |
[ He ] 2s22p1 |
|
Első ionizációs energia |
800.5 kJ/mol |
|
Második ionizációs energia |
2426.5 kJ/mol |
|
Harmadik ionizációs energia |
3658.7 kJ/mol |
|
Felfedezte |
Sir Humphry Davy and J.L Gay-Lussac 1808-ban |
A bór fémes elem, a periódusos rendszer 13. csoportjából az egyetlen elem, amely nem fém. Elektron-hiányos anyag, a hiány a p-mezőben keletkezik. Több formában létezik, a leggyakoribb az amorf bór, mely sötét színű, mikrokristályos, közepes reakcióképességű, reagál oxigénnel, savakkal és lúgokkal. Reakcióba lép fémekkel, ekkor boridok képződnek. Szobahőmérsékleten rossz vezető, de magas hőmérsékleten javul ez a képessége.
Alkalmazások:
Gazdasági szempontból jelentős vegyülete a nátrium-bór-tetraborát dekahidrát (Na2B4O7.10 H2O) vagy más néven bórax, melyet szigetelő üvegszálakban és perborátként fehérítésre használnak fel. A bór vegyületeket felhasználják szerves szintézisekben, üvegek gyártásához és faanyagvédő szerként. Bórszálakat használnak a fejlett űrszerkezetekben, a nagy szilárdságának és kis súlyának köszönhetően. Manapság bórvegyületeket alkalmaznak élelmiszerekben is tartósítószerként, például margarinban és halakban.