A kockázat egy vegyi anyag vagy fizikai ágens veszélyességéből adódik, vagyis abból, hogy a környezettel és az emberrel találkozva káros hatása lehet.
Egy vegyi anyag veszélyessége független a környezettől és a használóktól. A vegyi anyag veszélyessége standard tesztek vagy becslés alapján határozható meg: emberre vonatkozó toxicitását kísérleti állatokon mérik ki, a vízi ökoszisztémára vonatkozót halakkal, algákkal és Dphniával, stb. Ha már nagyon sok mérési eredmény gyűlt össze egy-egy teszttel vegyi anyagok egy-egy csoportjára, akkor az anyagok szerkezeti jellemzői és a hatásuk közötti összefüggés larható egy matematikai egyenlettel. Ennek az egyenletnek a birtokában a csoportba tartozó vegyi anyagok hatása tesztelés nélkül is megbecsülhető.
A vegyi anyagok veszélyességére címkékkel és jelzésekkel is felhívják a figyelmet. A vegyi anyagok vagy vegyi anyagot tartalmazó termékek, árucikkek vásárlói így értesülnek arról, hogy veszélyes anyaggal van dolguk.
A veszélyből kiindulva a kockázat nagyságát a környezet és a környezetet használók érzékenységének figyelembe vételével határozhatjuk meg. Ugyanaz a veszélyes anyag sokkal kockázatosabb az óvódában, mint egy gyárban. Ugyanaz az UV-sugárzás kockázatosabb fehérbőrű emberek esetén, mint már lesült vagy fekete bőrűek esetén. A halban feldúsúló mikroszennyező anyagok kockázata nagyobb a halevő népeknél, mint a húsevőknél, stb...
Az egyes veszély-fajtákat jelölésére használt piktogramokat láthatjuk ebben a képtárban.