Levegő környezetmenedzsmentje

A levegő környezetmenedzsmentjének elemei:
1.) A jogi szabályozás európai és magyar szinten
2.) A monitoring:
- országos monitoring-hálózat: monitoring-hálózat működik Magyarországon és Európában is, az automatikus mérőállomások adatai bárki által elérhető térképeken jelennek meg.
- helyszínspecifikus monitoring , mely ismert kibocsátók közvetlen környezetében monitorozza a levegőbe történő kibocsátásokat.
3.) A kockázat felmérése a mérési adatok alapján. Itt ismét megkülönböztetjük a helyi, például a munkahelyi levegő minőségéből adódó kockázatokat és az időjárási viszonyokat is figyelembe vevő regionális vagy globális előrejelzéseket.
4.) A kockázat csökkentésénél is különbséget teszünk, hogy pontforrásokból eredő, helyi légszennyezettségről van szó, vagy egész Európára vonatkozó vagy akár globálisan megjelenő levegőállapotokról és légszennyezettségről, mert ezekhez eltérő menedzsment eszközöket és kockázatcsökkentést kell alkalmazni. A kockázatcsökkentés eszköztára igen tág.
- A megelőzés a leghatékonyabb: csökkentsük a légszennyező-anyag kibocsátást (használjunk szűrőt, elszívót, elnyelőt), csökkentsük a toxikus és egyéb káros hatással rendelkező illékony anyagok gyártását, felhasználását, stb.
- A korlátozások vonatkozhatnak a kibocsátásokra ipari létesítményből, közlekedési eszközből (CO₂, NO_x, SO₂, klórozott szénhidrogének, fémek, stb.) és a környezet használatára (ne menjünk az utcára bizonyos időszakokban, ne szellőztessünk bizonyos napszakokban).
- A kockázat csökkentése történhet egyéni védőeszközökkel (szájmaszk), a munkahelyeken védőfelszereléssel (gázálarc), a munkahely vagy a lakások/házak levegőjének szűrésével, tisztításával. A környezeti levegő esetében kevéssé alkalmazható a már elszennyezett levegő kezelése, ellentétben a vizekkel és talajokkal, melyeknél ez lehetséges gyakorlat. Ezért is nagyon fontos, hogy  aminél kevesebb szennyezőanyag kerüljön ki a környezeti levegőbe.