Króm VI

A króm VI-ot króm-trioxid vagy króm(VI)-oxid formájában használják. Erősen toxikus oxidálószerről van szó, CrO₃.

Sötétvörös színű, kristályos vegyület. vízben jól oldódik, oldásakor krómsavvá alakul. Higroszkópos, emiatt a levegőn elfolyósodik. Kristályai rombos szerkezetűek.

A természetben nem fordul elő, kizárólag csak ipari körülmények között előállított vegyi anyagként.

A kálium-dikromát forró, tömény oldatából állítják elő kénsavval.

A krómot az alábbi iparok alkalmazzák:

• Ércbányászat és őrlés, ötvözetek gyártása, kromátok gyártása
• Textil festék, festék pigment gyártás, nyomtató tinta és patron gyártás, cementgyártás, robbanóanyag gyártás, gyufagyártás;
•  Autó és repülőgép alkatrészek, izület-protézisek gyártása, krómozás;
• Bőrcserzés;
• Króm ötvözetek hevítése, feldogozása, rozsdamentes acél ívhegesztése;
• Króm pigment tartalmú festékekkel szórófestés;
• Cement vagy beton keverés, öntés;
• Favédőszerek, üveg tisztító oldatok használata;
• Fényképészet, nyomdászat.

Az emberre gyakorolt káros hatásokat összegezzük az alábbiakban. Ezen kívül az ökoszisztémát, annak tagjait is károsítja a környezetbe kikerült króm VI.

A króm hatása a bőrre

A krómsav, dikromátok és más Cr (VI) vegyületek erősen irritálóak, sőt maró hatásúak is lehetnek, a bőrrel érintkezve súlyos dermatitist és fekélyeket okozhatnak. A jellegzetesen fájdalmas papulaként kezdődő, majd kemény sánccal szegélyezett fekély – “krómlyuk” – mélyen penetrál a lágy szövetekbe és gyakran másodlagosan fertőződik. Leggyakrabban az ujjak tövénél, bütykein, a kézháton és alkaron fordul elő. Maga a fekély már nem fájdalmas, ami a perifériás érző idegek károsodására utal. A gyógyulás lassú, a fekély hónapokig perzisztálhat.

A króm vegyületek szenzibilizálhatnak is. Különösen a Cr (VI) vegyületek expozíciója gyakran vezet a bőr szenzibilizálásához, az irritációt még nem okozó, alacsony koncentrációban is. A króm exponáltak közel 20 %-ában alakul ki kontakt dermatitis. Ekcémával járó allergiás dermatitist leírtak nyomdászokban, cementtel, fémekkel, festékekkel foglalkozókban és bőrcserzőkben. Az allergiás reakciót egy Cr (III)-fehérje komplexnek tulajdonítják, amelyben a Cr (III) hapténként szerepel.

A króm hatása a légzőrendszerre

A Cr (VI) tartalmú por tartós belégzése a légutak irritációját, a légúti nyálkahártya krónikus hiperémiáját, gyulladását okozza, így krónikus rhinitist, az orrnyálkahártya kifekélyesedését, az orrsövény perforációját, poliposist, krónikus pharyngitist, tracheobrochitist. A mellkas röntgen képén kiszélesedett hílus, fokozott peribronchialis és perivascularis rajzolat és a rekesz letapadása látható.

Az asztmás reakcióban megmutatkozó légúti szenzibilizálódás gyakoribb a Cr (VI,) mint a Cr (III) expozíció hatására. Leírtak késői típusú anafilaktoid rekciót is króm tartalmú hegesztő füst belégzés hatására.

A krónikus króm (VI) inhaláció növeli a tüdőrák kockázatát.

A króm hatása a vesére

Kis dózisú, krónikus króm expozíció hatása a vesére általában reverzibilis. Elsősorban a proximális tubulusok károsodhatnak, amelynek korai jele az emelkedett ß2-microglobulin ürítés.

Lenyelt krómsók hatására bekövetkező akut króm mérgezés renalis tubuláris nekrózist okozhat.

A króm hatása a májra

Cr (VI) expozícióban leírtak kis vagy közepes mértékű, elsősorban májenzimek aktivitásának emelkedésében megnyilvánuló máj elváltozásokat, súlyos akut mérgezés akut hepatitist és májsejt nekrózist okozhat.

A króm rákkeltő hatása

A foglalkozási Cr (VI) inhaláció és az emelkedett tüdőrák mortalitás közötti összefüggés régóta ismert. Króm exponált munkásokon végzett epidemiológia vizsgálatok adatai egyértelműen bizonyítják a tüdőrák okozó hatást. A króm okozta tüdőrák latencia ideje legalább 20 év, és az expozíciós idő lehet rövid, akár két év is.

Bizonytalan, hogy a króm más szervek rosszindulatú daganatos megbetegedését okozná, de felmerül az orr melléküregek daganatának lehetősége.

Nincs bizonyíték arra, hogy fém króm vagy a három-vegyértékű króm vegyületek akár emberben, akár állatokban, rákot okoznának.

Az Európai Unióban a hat-vegyértékű króm vegyületeket az 1. vagy 2. rákkeltő kategóriába sorolták és folyamatosan foglalkoznak a korlátozásával, elsősorban a bőrgyártásban és a bőriparban.