Emberi feromonok is léteznek

Az emberben is létezik a feromonok tudatos felismerésének képessége.

A feromonok két nagy típusba sorolhatók aszerint, hogy milyen időtartamú változásokat indukálnak: a rövid ideig ható szignál (jelző) feromonok riasztó funkciót töltenek be, míg a hosszú hatást kiváltó elsődleges feromonok az agyban található hipotalamusz és hipofízis (agyalapi mirigy) befolyásolásán keresztül huzamosabb ideig tartó hatásokat okoznak. Ezen két agyi struktúra hatással van a nemi működésekre is.

Hormonjaik vagy hormonszerű anyagaik elválasztása után a nőstényekben megemelkedik a peteérést elősegítő és a női nemi hormonok szintjének megnövekedését okozó kémiai hírvivők koncentrációja. Hímeknél növekszik a hím nemi hormonok (androgének) mennyisége, felgyorsul a hímivarsejtek termelődése és érése. Ezen folyamatok mind kedveznek a szaporodásnak, az utódnemzésnek.

A feromonok az apokrin mirigyekben termelődnek, melyek neve a kiválasztásra utal. A mirigysejtek által termelt váladékkal együtt a sejtek plazmájának egy kis része is lefűződik. Érdekes, hogy a friss mirigyváladék szagtalan, jellegzetes illatát a levegőben található baktériumokkal való találkozás után nyeri el. Az állatok a feromonokat az orrukban elhelyezkedő vomeronazális (VNO) szervükkel érzékelik, melyből az információk szintén a hipotalamuszba jutnak.

Állatkísérletekben már évekkel ezelőtt bizonyították a feromonok szerepét, mérték hatását:

1. Lee Boot 1955-ben kimutatta, hogy egy térben összezárt nőstény egerek peteérési és menstruációs ciklusa összhangba került.

2. Whitten 1956-ban tovább ment kutatásaiban. A ketrecbe egy hím állat is bekerült, a nőstények peteérési időszaka néhány nappal megnyúlt, egymással továbbra is összhangban. 1967-ben Vanderburgh fiatal, még szexuálisan nem érett nőstény patkányokat helyezett közel egy hónapra hímek közé. Eredményül azt kapta, hogy a fiatal nőstények, más fajtársaiknál sokkal fiatalabb korban szexuálisan éretté váltak.

3. A Wisconsin-Madison egyetem kutatói selyemmajmok megfigyelésével tanulmányozták a feromonok hatását. Funkcionális mágneses rezonancia vizsgálattal (fMR) megállapították, hogy a selyemmajmok feromonjainak hatására a fajtársak agyműködése jelentősen megváltozott. Az agy azon területei aktiválódtak, amelyek a döntéshozatallal, az érzelmekkel és az önjutalmazással kapcsolatosak.

Az ember estében sokáig váratott magára a bizonyték, de végül a VNO szerepét az emberi orrban tudományos kísérletekkel is bizonyították Chicagoi Egyetemen . Az orr belső részébe apró érzékelőket helyeztek. Mérésekkel megállapították, hogy a sejtek reagálnak a feromonokat tartalmazó levegőre.

A kísérletben férfi feromonokkal előidéztek tudatalatti nemi ingereket nőkben. A feromon tudatosan nem érzékelhetők az emberi orr számára, mivel illatuk nincs. Régi megfigyelés, hogy az összezárt női közösségek tagjainak szinkronizálódik a menstruációs ciklusa. Eddig azonban adós maradt a tudomány ennek a magyarázatával. Most a Chicagoi Egyetem egy kutatónője megtalálta a problémára a választ: a szinkronizálódás feromonok közvetítésével történik. Hogy mégis miért vonzották a kísérletek során a nőket a férfi feromonok, a férfiakat a női feromonok? Mert a feromonok a VNO segítségével az orron át stimulálják a hypotalamuszt, vonzódást, nemi vágyat, testi és lelki vonzalmat okozva. A feromonok láthatatlanok, észre nem vehetők, és mégis a tudatunkon kívül befolyásolják a párkapcsolatainkat. Vonzódást, ellenszenvet, vágyat, izgalmat, nyugalmat váltanak ki, és ezzel befolyásolják mindennapjainkat.