Paramecium aurelia

Tesztorganizmus neve 

Latin név

Paramecium aurelia

Magyar név

Papucsállatka

Angol név

Rendszertani besorolás 

ország

Chromalveolata (Eukarióta) // Protoista

törzs

Ciliophora (Kétféle magvúak) // Protozooa

osztály

Oligohymenophorea (Csillósok) // Ciliatea // Rhabdophorina

rend

Peniculida //Holotrichida // Hymenostomatida

család

Parameciidae // Trichostomina

nemzetség/nem

Paramecium (Csillós egysejtűek)

faj

Paramecium aurelia

Paramecium bursaria

Paramecium caudatum

Paramecium duboscqui

Paramecium jenningsi

Paramecium micronucleatum

Paramecium multimicronucleatum

Paramecium nephridiatum

Paramecium pentaurelia

Paramecium primaurelia

Paramecium polycaryum

Paramecium putrinum

Paramecium tetraurelia

Paramecium trichium

Paramecium woodruffi

Tesztorganizmus jellemzői 

Élőhely

A Paramecium aurelia tengeri vizekben és édesvízben is él, gyakran előfordul az algarétegben, a savas közeget kedveli.

Fontosabb külső jegyek

Felépítése:

- bőrke (pellikula): ez határolja a sejtplazmát

                                   - 3 rétegű

                                    - határozott alakot biztosít

                                   - a csillók rögzített helyét biztosítja

- csillók

            - rövidek

            - sok van belőlük

            - kettős spirál mozgást végez vele a papucsállat     

              1. forog a saját tengelye körül, mert sorban, spirál      mentén csapnak le a csillók

2. és egy képzeletbeli hengerfelület mentén is mozog,  mert a sejttest aszimmetrikus (szájmezőnél „behorpad”)

- sejtplazma

- citoplazma

        - oldat (víz és oldott anyagok)

- sejtmag

     - makronukleusz (vegetatív sejtmag): nem az osztódást   irányítja

     - mikronukleusz (generatív sejtmag): az osztódást irányítja

                  - az osztódás fázisai:

                        1. kettéosztódik a generatív sejtmag

                        2. kettéosztódik a vegetatív sejtmag

                        3. kettéosztódik a sejttest

- szájmező

       - az a rész, ahol a sejttest „behorpad”

       - itt a csillók a táplálékszerzésben játszanak szerepet

- sejtszáj

       - a szájmező legalján

- sejtgarat

            - a sejtszáj folytatása

            - a határoló fala csak egy rétegű

            - legvégén endocitózis zajlik

- táplálékkal telt hólyag

            - csak táplálék van benne

            - endocitózissal jön létre

- lizoszóma

            - emésztő enzim van benne

- emésztő űröcske

- táplálékkal telt hólyag és lizoszóma egyesülése révén jön   létre

               - lebontó folyamatok zajlanak benne

 - egy kört tesz meg a sejtben, miközben lebontódik benne  minden

- maradványtest

            - salakanyag van benne

- ürítő hólyagocska

- exocitózissal kiüríti a külvilágba a salakanyagokat az alrés területén

- alrés:  itt történik az exocitózis

Táplálkozás

- heterotróf (szerves anyagokat fogyaszt: szerves törmeléket, baktériumokat, kisebb egysejtűeket)

- élesztőkkel is táplálkozik

Szaporodás

ivartalan szaporodás: keresztirányú maghasadással, kedvező körülmények között, akár naponta 2-nél többször (4-6-szor), a közepén hasad ketté és két leányállatka jön létre, először a mikronukleotidok osztódnak ketté mitózis által, majd a makronukleotidok amitózis során

kölcsönös megtermékenyítés: konjugáció, de nem megfelelő a kifejezés mert nincsenek nemi szervei. Rossz körülmények között: kevés tápanyag, víz. Két állatka a csillóikkal összekapcsolódnak és a szájfelületük egyesül, genetikai anyagot cserélnek, nagy energiát igényel a folyamat és kb 48 órán át tart. A konjugációt egy gyors hasadás követi.

Egyéb fontosabb jellemzők

50 és 350 μm hossz között mozog, fajtól függően

Szabványok és referenciák 

Szabványosított tesztmódszer?

nincs

Szabvány típusa, száma

Nem szabványos tesztmódszerek

Környezettoxikológiai alkalmazás 

Tesztorganizmus fenntartása

szárított saláta, vagy egyéb növény vizes kivonatába oltott Aerobacter Aerogenes táptalajon növesztik , felhasználás előtt 24 órával

Teszteléshez használt organizmus jellemzői

azért használható tesztorganizmusként, mert az anyagcsere rendszere szinte ugyanolyan mint magasabb rendű állatoké

Tesztorganizmus érzékenysége

szerves szennyezők

Tesztmódszer alkalmassága

víz

Tesztelés elve

- akut toxicitási teszt, másodlagos gomba metabolit

- (városi) szennyvizek toxicitásának vizsgálata eleveniszapos rendszerrel történő tisztítás során, hogy hogyan hat a toxikus anyag a tesztállatra és a letalitást vizsgálják

- sterilizációs teszt

- préda-predátor: didinium nasutum zsákmánya,

Tesztmódszer leírása

szennyvíz toxicitás mérésének értékelése:

T(%)=(N_f:N_i)*100

N_f: halálozási menyiség

N_i: kezdeti organzmus menynisége

Mérési végpontok

táplálkozás, szaporodás, viselkedés

Vizsgálati végpontok

ED₅₀  , LC₅₀

Vizsgálati végpont: irodalmi példák és adatok

Norikazu Miyoshi, Tomonori Kawano, Miho Tanaka, Takashi Kadono, Toshikazu Kosaka, Manabu Kunimoto, Tadao Takahashi, Hiroshi Hosoya: Use of Paramecium Species in Bioassays for Environmental Risk Management: Determination of IC₅₀ Values for Water Pollutants

 http://www.pesticideinfo.org

 Leo S. Luckinbill: Coexistence in laboratory populations of Paramecium Aurelia and its predator Didinium nasutum

 Szerk.: Lawrence K. Wang, Yung-Tse Hung, Howard H. Lo, Constantine Yapijakis: Hazardous Industrial Waste Treatment

Méréshez szükséges műszerek

mikroszkóp

Tesztek időigénye

1 óra

Egyéb 

Megjegyzések

W. J. Van Wagtendonk, R. L. Conner†, C. A. Miller, M. R. R. Rao : Annals of the New York Academy of Sciences Volume 56, Growth of Protozoa pages 929–937, October 1953

Szerk.: Ingvar Sundh, Andrea Wilcks, Mark S. Goettel: Beneficial Microorganisms in Agriculture, Food and the Environment: 18 Assessing Genotoxic Effects of Microbial Products (Milton A. Typas and Vassili N- Kouvelis)