A kép egy termék életciklusa során kibocsátott üvegházhatású gázokat (GHG emissions) foglalja össze, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra (waste management). Ezzel kapcsolatban a kibocsátások mellett lehetőség van „elkerülni” üvegházhatású gáz (ÜHG) emissziókat, illetve „tárolni” lehet az egyébként emisszióként megjelenő „karbon” tartalmat (sinks & emission offsets).
Az anyagában történő újrahasznosítás (recycling) esetén elkerülhető a primer nyersanyagok természetből való kinyerése és feldolgozása, ami általában nagyobb fosszilis energia fogyasztással jár (avoided fossil fuel use). Természetesen papír, vagy fa termékek újrahasznosításával növeljük a rendelkezésre álló erdő mennyiségét (hiszen nem vágunk ki újabb fákat), ami a CO2 megkötésben fontos (increased forest carbon sequestration).
A komposzt előállítása (composting) során figyelembe kell vennünk az energiafelhasználásból közvetetten adódó ÜHG kibocsátást (energy related emissions), ugyanakkor előnyként jelenik meg, hogy a talajba kerül és ott „tárolódik” a szerves anyag szén tartalma.
A hulladékégetés (combustion) közvetlen ÜHG kibocsátásokkal jár (pl. CO2, N2O), de a termelt energia felhasználásával fosszilis energiahordozók használatát kerüljük el (avoided fossil fuel use).
Hulladéklerakás esetén az anaerob lebomlásból származó metán (CH4) jelentős üvegházhatással rendelkezik, ha közvetlenül kikerül a környezetbe. Amennyiben a terelt metán elégetéséből energiát állítunk elő, akkor fosszilis energiahordozók használatát kerüljük el (avoided fossil fuel use). A hulladéklerakóban a nem lebomló karbon tartalom egy hosszú távon „tárolódik”, azaz nem jelenik meg emisszió formájában (carbon in long-term storage in landfill).