Az ábra a kerti komposztálás menetét mutatja be. Még több képet talál a komposztálásról, ha ide kattint.
A komposztálás során a mikroorganizmusok intenzív légzés és energiatermelés közben elbontják a szerves széntartalmú anyagokat, a szenet széndioxiddá oxidálják. Ez a folyamat a mineralizáció. Miközben a komposzt mikroorganizmusai rengeteg szenet "ellélegeznek", a komposztált szerves anyagban lévő nitrogén részben beépül a mikroorganizmusok sejtjeibe, részben a komposzt humuszanyagaiba kötődik, vagyis feldúsul a szénhez képest. Ebből adódik a humusz növényi tápanyagtartalma, és a talaj tápanyagtartalmának pótlására való alkalmassága.
A holt szerves anyag másik részét nem bontják le a komposzt mikroorganizmusai, a nehezebben bomló, nagymolekulájú szerves anyagok és a biológiai bontás maradékai feldúsulnak, majd kémiai átalakulásokon mennek keresztül, egyre nagyobb molekulákká kondenzálódnak és polimerizálódnak, vagyis humuszanyagok keletkeznek belőlük, melyek egy bizonyos méret elérését követően már stabil, nem biodegradálódó makromolekulákká állnak össze. Ezek, a kolloid mérettartományt elérő molekulák adják a szerkezeti humuszt a talajban, ezen alapszik a komposzt talajszerkezet-javító hatása.
További információhoz juthat a komposztálással kapcsolatban, ha ide kattint!