A környezet egy bonyolult rendszer, melynek megismerésére egy élet sem elég, még a tudósok előtt is sok minden rejtve marad és ez még sokáig így lesz. A környezet az élő és az élettelen bonyolult kölcsönhatásain alapul, egy sokkomponensű, dinamikusan változó rendszerről van szó, melynek megismerése az elején jár. Ismereteink elsősorban kis kiterjedésre és rövid időre vonatkoznak, a térben és időben növekvő dimenziókkal kapcsolatban egyre hiányosabb a tudásunk, a nagyobb dimenziók vizsgálatában előrejelzésekre, becslésekre kényszerülünk, a legkisebb, mikroszkópos vagy az alatti dimenziókat pedig nehezen tudjuk beilleszteni az egészbe.
Ez nem jelenti azt, hogy a tudományos ismeretek mennyisége ne lenne hatalmas. Nagyon is sok az ismeret, melyet nehezen látunk át és csak részben szintetizálunk. Amit már megismertünk tudományosan, azt sem alkalmazzuk a gyakorlatban. Még a szakemebrek sem, a közember a mediák és ez elektronikus ismeretterjesztés ellenére egyre messzebb kerül a tudományos és technikai ismeretektől és azok alkalmazásától a mindennapi életben a döntések meghozatalában.
A tudományos ismeretek lassan terjednek, lassan kerülnek át a köztudatba, az oktatás nem fordít elegendő gondot az alapismeretek megtanítására, megértetésére. Egy másik ok, hogy az átlagember a tudósok dolgának tartja a környezet megismerését és "irányítását", saját maga nem elég tudatos, nem hiszi, hogy maga is meg tudja szerezni a tudást és meghozni a környezettel, a környezet használatával kapcsolatos döntéseit.
Mindezeket tetézi hogy gyakran a tudás ellenére sem úgy működünk, ahogy azt a környezet érdeke megkövetelné. Ennek hátterében az áll, hogy a mai civilizációban az ember érdeke rövidtávon ellentétes a természet, a környezet érdekével. Fontosabb a gyár, az ipari termelés, a "hatékony" mezőgazdálkodás növényvédőszerekkel, műtrágyákkal, a kereskedelmi létesítmények, a közlekedés, mint a környezet.
Hosszútávon persze megfordul a mérleg, ami rövidtávon egy-két év, vagy akár egy emberöltő alatt alig érződik, az több nemzedék után már az embert is akadályozza, lehetetlenné teszi a termelést, az életet, az egészséget. Gondoljunk az esőerdők kiirtására néhány évnyi talajhasználatért, a tisztítatlan szennyvizek folyókba engedésére, és a halak és a vízi élővilág kipusztítására néhány évtizednyi bányászatért vagy nehéziparért cserébe, vagy rengeteg műtrágya, növényvédőszer vizekbe engedésre, a füstgázok levegőbe engedésére az ökoszisztéma és ma már egyértelműen az ember egészségéért cserébe.
Ha tudtuk volna, talán más irányba tereltük volna a fejlődést, konkrétan egy-egy terület fejlesztését. Amíg nincs tudás és nincs érezhető érdek (például az emberi egészség vagy az ökoszisztéma épségének megtartása), addig rossz döntések születnek.
Az e-tanfolyamok alapismeretek mátrixa, a környezeti ismereteket tanfolyamok formájában összegző táblázat azt a célt szolgálja, hogy áttekintést kapjunk a védendő, hasznosítható értékekről, a veszélyekről, a veszélyes anyagokról, a környezeti kockázatokról mindkét oldalról: lássuk azt hogy az ember mit tehet, milyen károkat okozhat, hogyan befolyásolhatja a környezet állapotát és arról is, hogy az embert milyen veszélyek fenyegetik a környezet, a változó, szennyezett környezet részéről rövid és hosszú távon. Hogy a közember mindennapi döntéseibe és a szakemberek által meghozott szakmai döntésekbe beépüljön ez a tudás.