A hulladéklerakóra olyan szilárd hulladék kerül, amit már másra nem lehet használni, hasznosítani.
A hulladéklerakó egy alulról szigetelt földmedence, ahova a kukásautók által begyűjtött szemetet rétegekben lerakják, gépekkel tömörítik, majd amikor megtelik, akkor fölülről is lezárják.
Hogy ne látszódjon, hogy az egy hulladéklerakat, friss talajt tesznek a tetejére és növényeket telepítenek rá, így egy idő után a tájba illeszkedő zöld folt lesz.
Az alulról, oldalról és felülről is szigetelt, teljesen zárt hulladéklerakó medencébe bezárt hulladék lefedés után is tovább "dolgozik". Mivel zárt térben van, légmentes körülmények között, anaerob mikroorganizmusok kezdenek működni benne és mindent elfogyasztanak, ami számukra hasznosítható: szerves anyag maradékok, így zöldség, gyümölcs, élelmiszer, csomagolóanyag-hulladék, papír, textília, stb.
Ezek az anaerob baktériumok addig bontják, emésztik a hulladékot, mígnem metángáz nem lesz minden hasznosítható szerves hulladékanyagból. A metán a zárt hulladéklerakatban éveken keresztül termelődik és gyűlik. Hogy nehogy felrobbanjon vagy meggyulladjon, és a levegőbe se tudjon távozni, a hulladéklerakatot megcsapoljuk, elvezetjük belőle a gázt.
Ez a metángáz, amit biogáznak is neveznek, hasznosítható. Csővezetékkel összegyűjthető és elégethető. A keletkező hő hasznosítható fűtésre vagy elektromos energia előállítására.