A higany egyes formái, pl. HgO és (CH3)2Hg illékonyak. Szénégetéskor, hulladékégetéskor, elektrokémiai klórgázfejlesztéskor a levegőbe kerülhetnek.
1990-ben a világban a klór-alkáli létesítményekből 18,4 t, széntüzelésű erőművekből 90,5 t, veszélyes/háztartási hulladékégetőkből és a cementiparból 37,7 t higany kerül a levegőbe . (1 t megtermelt klórgázra 0,2-3,0 g kibocsátott higany jut a higany katódos eljárás alkalmazásakor.) A technológia fejlődésével a higanykatódos eljárás higanykibocsátása jelentősen csökkent: 1977-ben 27 g, 1987-ben 8 g, 1997-ben kb. 2 g higany kibocsátás járt együtt egy tonnányi megtermelt klórral. Ugyanakkor az ipar a korszerűbb és energiára nézve hatékonyabb membráncellás eljárás felé mozdult el.
A hulladékégetéskor keletkező füstgázok higanytartalmának csökkentésére aktív szenes adszorpciót alkalmaznak. Az felhasznált lignitkoksz az illékony higany vegyületek mellett a dioxinokat és furánokat is megköti.
A klóralkáli üzemekben kénnel vagy jóddal aktivált szenet használnak, ami nagyobb kapacitással köti a higanyt a levegőből. A higany koncentráció 0,003mg Hg/m3 értékre csökkenthető, de higanytartalmú hulladék keletkezik.