Halit (konyhasó)

A konyhasó (vagy legfőbb összetevőjének kémiai neve után nátrium-klorid, melynek képlete: NaCl) az egyik legismertebb só a Földön. Leggyakoribb felhasználása a tartósítás és az ételízesítés. Mint az egyszerű sók, pozitív (Na⁺) és egy negatív (Cl⁻) ionok alkotta rácsból áll, kifelé semleges töltésű. A konyhasó az egyetlen ásványi eredetű ízesítő anyag, amelyet, mint fűszert, nem csak az ételek ízesítéséhez, hanem azok tartósításához is használunk. A konyhasó legtöbbször bányászott (kősó), vagy tengeri só lehet. A só a történelem folyamán mindig fontos alapanyag volt. A korábbi évszázadokban, amikor még a hűtőt nem ismerték, sóval tartósítottak. A 20. századig több országban monopólium volt sót előállítani, akkora haszon volt rajta. Indiában ezért is indult el a függetlenségi passzív harc. A só fizetőeszköz volt az ókorban és még a középkorban is. Megbecsültségét jelzi, hogy számos népnél szokás a vendéget kenyérrel és sóval fogadni. Magyarország hosszú ideig gazdag volt sóbányákban. A máramarosi és a parajdi sóbányák termelése királyi monopólium volt. Erdélyből a sószállítók vízi úton tutajjal hozták le a sót Szegedig s ott raktározták, majd osztották el az országban. A képen szabályos, kocka alakú, átlátszó, üveges fényű halit kristályokat látunk.