A szennyezett területek környezetmenedzsmentje a vegyi anyagok környezetmenedzsmentjével harmonikusan fejlődött. A szennyezett területek kockázatát mindig a konkrét szennyezőanyag vagy káros hatás ismeretében vizsgáljuk és annak megfelelően kezeljük, csökkentjük. Tehát a kockázatfelmérésre és a kockázatcsökkentésre ugyanazokat a metodikákat alkalmazzuk, mint a vegyi anyagoknál, de a paraméterek, amikkel dolgozunk mindig helyszínspecifikusak.
A szennyezett területek környezeti kockázatának menedzsmentje azt jelenti, hogy az előrejelezhető károk nagyságától és a gazdasági adottságoktól függően intézkedünk a terület kockázatának csökkentése érdekében.
A környezeti kockázatmenedzsment egyik legfontosabb támogatója a környezetvédelmi jogi háttér, a rendeletek. Magyarország a szennyezett területekkel kapcsolatban komplex megoldást hozott létre, a magyarországi kármentesítési program jogi támogatására. Részletesen előírta a szennyezett területek leltározásának szabályait, a kockázati pontszám (relatív kockázat) alapján történő sorbarendezését, a sürgős esetek kármentesítését és a prioritást élvező területek kockázatának kvantitatív felmérését és csökkentését. A jogszabályba határértékek is kerültek és a jogszabályt útmutatók, segédletek támogatták, többek között a helyszínspecifikus kockázatfelmérésre vonatkozó útmutató, mely nemcsak a többlépcsős kockázatfelmérési metodikára ad javaslatot, de a rendelet által megkövetelt helyszínspecifikus célérték képzésére is.
A szennyezett területek kockázatmenedzsmentjének két oldala a környezeti kockázatfelmérés és a kockázatcsökkentés. A szennyezett területek felmérése alapján lehet következtetni a terület pillanatnyi állapotára és ebből előrejelezni a jövőbeni állapotot. Ezt kell összehasonlítani az elfogadható, törvénybe is beiktatott kívánatos minőséggel. Ha az előrejelzett állapot rosszabb, mint a kívánatos, akkor kockázatcsökkentő intézkedéseket kell kezdeni: megelőzés, remediálás, korlátozás, melyek alkalmazását szintén a jogi háttér szabályozza.
A modern kockázatmenedzsment eszköztára egyre finomodó módszereket igényel, mind az adatszolgáltatás, információgyűjtés, mind pedig az előrejelzések területén. A környezeti kockázatmendzsment eszköztárát a környezetről nyert információk finomítása, az előrejelzések pontosítása és a vegyi anyagok, illetve szennyezett környezeti elemek és fázisok helyszínspecifikus hatásának mérése és interpretálása területén kell javítani.