Ugrás a tartalomra

Biológiai fegyverek

Kép forrása
http://www.topnews.in/health/diseases/malaria
Leírás szerzője
Gruiz Katalin

A biológiai fegyverek lehetnek vírusok, baktériumok, gombák, rovarok,akár magasabbrebdű élőlények, valamint ezen élőlények valamely toxinja.

Gyorsan terjedő, hatékony vírusok, például feketehimlő, sárgaláz, vérzéses lázak (ebola-, marburg- és lassa-), és hanta- vírusok.

Halálos kimenetelű betegséget okozó baktériumok, mint például brucellózis (Brucella suis, B. abortus), tularémia (Francisella tularensis), takonykór (Burkholderia mallei), Q-láz (Coxiella burnetii), pestis (Yersina pestis), lépfene (Bacillus anthracis), ornitózis (Chlamydia psittaci) baktériumai.

Rovarok, melyeket vagy előzetesen kórokozókkal fertőztek meg, vagy fertőzés nélkül is képesek veszélyeztetni az ember vagy a mezőgazdasági növény- és állatállományok létét. Alkalmazásukat entomológiai hadviselésnek nevezik.

Mérgek (toxinok), különösen a botulinum toxin, ricin, Staphylococcus enterotoxin B és a Trichothecene mycotoxinja.

Pszichokémiai ("tudatmódosító") szerek, például metamfetamin, LSD, vagy BZ (3-quinuclidinyl benzilát).

A biológiai fegyverek eljuttatása az emberekhez, katonákhoz, az ellenséghez az ősi módszerektől a legmodernebbekig jól mutatja az emberi találékonyság kimeríthetetlen tárházát. Ősi módszer az ivóvíz vagy élelmiszer fertőzése. Az egyik legkorábban gyakorolt biolgiai fegyver fertőző betegeket küldeni az ellenség köreibe.

Az aeroszol (vagy köd) a belégzéssel terjedő kórokozók esetén alkalmazható. Hatékonyságát a napfény UV sugárzása erősen rontja, mert ez fertőtlenít. Ezért a modern fegyverekben már UV-tükröző felülettel vonják be a baktériumspórákat.

Lövedékek, bombák, rakéták: az indiánok és polinézek mérges nyilaitól a középkor mérgezett lándzsáin keresztül eljutottunk az amerikaiak "tollas bombájáig" melyből szétszóródó pihetollak szolgáltak baktérium-hordozó felületként. A szovjetek állítólag interkontinentális ballisztikus rakétákat és manőverező robotrepülőgépeket is felszereltek biológiai harcanyaggal.

Állati vektor-szervezetek is alkalmasak egyes kórokozók tömeges terjesztésére. A második kínai–japán háború alatt a japánok pestissel fertőzött bolhákat tartalmazó porcelán bombákat dobtak le több kínai városra. A hidegháborúban az USA sárgaláz terjesztésére alkalmas szúnyogot tenyésztett nagy tömegben.

Ezennel is gratulálunk az emberiségnek!

Szerző által felhasznált források

http://hu.wikipedia.org/wiki/Biol%C3%B3giai_fegyver