Takácsatkafélék

A takácsatkák, szövőatkák (Tetranychidae) a valódi atkák csoportjába tartozó 8 lábú, 0,5 mm körüli állatkák. Szúró-szívó szájszervük van, kivétel nélkül növénykárosítók. Színük az állat fejlettségétől, táplálkozási viszonyaiktól és az évszaktól függően sárgás-zöldes, barnás és vöröses lehet. Legtöbbjük pókhálószerű igen finom, fonalakból laza szövedéket készít a levelek fonákján, innen a nevük.

A szövőatkák (Tetranychidae) családjának fajai puhatestű, zöld növényi részeken élnek, egy vagy két pár szemük van, s testüket egy harántbarázda két részre osztja. Van egy pár lélegzőnyílásuk. Állkapcsi tapogatójuk négyízű, rágócsápjukon az utolsó íz S alakúan meggörbült hosszú szúrósertévé alakult át.

Többnyire a levelek fonákját lepik el és fehéres fonalukkal az egészet behálózzák. Tömegesen nagy kárt képesek okozni, ekkor sűrűn egymás mellett kolóniákat alkotnak. Fonalukat a szájnyílásuk mellett levő mirigyből eresztik, azonkívül az egyes fonalak nem több szálból tevődnek össze, mint a pókoké, hanem fonaluk egyszerű.

A szövőatkáknak számos faja ismert, a különböző növényeken más és más fajok élnek; a fákat, cserjéket, konyhakerti és díszkerti növényeket egyaránt pusztítják. A meglepett levél színe elváltozik, így az uborkáé megsárgul, a babé megvörösödik (megrezesedik), a fáké megfakul. A fertőzött levél idő előtt lehull.

Leggyakoribb fajok:

Panonychus ulmi Koch - Piros gyümölcs takácsatka
Bryobia rubrioculus Sche.- Barna gyümölcs takácsatka
Tetranychus urticae Koch - Közönséges takácsatka
Tetranychus viennensis Zacher - Galagonya takácsatka