Tripszek, avagy rojtosszárnyúak (Thysanoptera)

A rojtosszárnyúak vagy más néven tripszek termesztett növényeink egyik legnagyobb ellensége. A növénykártevő tripsz fajok teste hengeres alakú, vagy lapított, 1-2 mm hosszú, így szabad szemmel csak hosszas vizsgálódás után vehetjük észre a kártevőket. Szúró-szívó szájszervük van. A csápjaik előre irányulóak, de ezek már csak mikroszkóp alatt láthatóak. Keskeny szárnyuk hártyás állományúak, rostosan felszakadozottak, hosszan megnyúltak. A lábuk végén tapadó-lapocskákat viselnek. Ivarosan és szűznemzéssel (csak nőstények révén) egyaránt szaporodnak. Tojásaikat tojócsövük segítségével a növények bőrszövete alá süllyesztik.

A tripszek helye az állatok rendszerében:

• Ország: Állatok (Animalia)
• Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
• Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
• Osztály: Rovarok (Insecta)
• Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
• Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
• Öregrend: Paraneoptera
• Rend: Rojtosszárnyúak

A tripszek fejlődése a következőképpen zajlik:

• 1. a növényi szövetbe helyezett tojásból kikel az első fejlődési stádiumú lárva, majd vedlés után
• 2. a második lárvastádium fejlődik tovább a következő vedlésig, amiből létrejön
• 3. a prenimfa stádium, ahol már megjelennek a szárnykezdemények is, majd újabb vedlés után
• 4. nimfa stádiumban fejlődik tovább a rovar, ahol tovább nőnek a szárnyak és a csápok,
• 5. végül az utolsó vedléssel megjelenik a kifejlett egyed.

A prenimfa és nimfa stádium a talajban zajlik, ezért is olyan nehéz a védekezés a kórokozó ellen, mert a talajban túlélik a növényre juttatott biocideket/peszticideket. A legnagyobb károkat a dohánytripsz és a káposztatripsz okozzák a kertészetekben.

A legismertebb tripszfajok képét az alábbi linkeken érheti el: