Ugrás a tartalomra

Klórfenolok

Szerző:
BME-ABÉT

A címekre kattintva megtekinthetjük az adott képhez tartozó részletes leírást, a képekre kattintva diavetítés indul.

a klórfenolok egy vagy több klórt tartalmaznak kovalens kötésben a fenolgyűrűhöz kapcsolódva. A legtöbb klórfenolnak több izomerje létezik, így a monoklórfenolnak 3, a diklórfenolnak 4, a triklórfenolnak 6, a tetraklórfenolnak 3, a pentaklórfenolnak (PCP) pedig értelemszerűen nincs. A klórfenolok közül a legismeretbb és a legveszélyesebb a PCP, kiterjedt biocid, szinte minden kártevő ellen hat, így használták antibakteriális, gombaölő-, atkaölő-, rovarölő-, és gyomirtószerként. Nagy mennyiségben alkalmazták fertőtlenítésre, fakonzerválásra, használata ma már korlátozott.
A klórfenolok határértékei a magyar talaj-határértékrendszerben az alábbiak:
talaj háttérérték: 0,001-0,003 ppm;
talaj szennyezettségi határérték összes klórfenolra: 0,01 ppm.
talajvíz háttéréték: 0,01 ppb;
talajvíz szennyezettségi határértékek: monoklórfenol: 5 ppb; di-, tri- és tetraklórfenol: 1 ppb; PCP: 0,5 ppb.