Algák

Szerző: 
KÖRINFO

Az algák sejtfala főleg cellulózból áll, esetenként más anyag alkotja a sejtfalat, vagy hiányzik. Egysejtűek vagy többsejtűek lehetnek, a többsejtűeknél megkülönböztetünk fonalas és telepes formát egyaránt. Osztályozásuknál fontos szempontok a sejtben raktározott tartalék tápanyag kémiai összetétele, mely lehet pl. keményítő, fruktozán, laminarin. Ezen kívül tartalmaz fotoszintetikus és egyéb pigmenteket, mint a klorofill-a, -b, -c, karotin, xantofill, fikobilin.

– Zöldmoszatok (Phylum Chlorophyta): fonalas többsejtű vagy egysejtű formájuk létezik, tengerekben vagy édesvizekben, illetve talajban is előfordul. Sejtfala általában cellulóz, klorofill mellett ritkán tartalmaz más fajta pigmenteket. A talajlakó zöldalgák és gombák kölcsönösen előnyös együttélési formáját (szimbiózisát) zuzmónak nevezzük.

– Sárgás moszatok (Phylum Bucillenphyta): egysejtűek, sejtfalukat cellulóz alkotja, mely mellett mész és szilikát is előfordul. Klorofill mellett barna fukoxantint és sárga karotin pigmentet is tartalmaz. Az ún. kovamoszatok v. diatómák sejtfala két, egymásba illeszkedő héjat alkot, amelyek kristályos szilikátot tartalmaznak nagy mennyiségben. Tengeri üledékekből kinyerhető maradványuk a kovaföld: derítésre, szűrésre használható.

– Barnamoszatok, vörösmoszatok (Phylum Rhotophyta): soksejtű telepeket alkotó, tengerekben élő szervezetek, melyek jellegzetes pigmentje a barna fukoxantin és a vörös , de a vörösmoszatokban emellett mész, xilánok és galaktánok (pl. agar, karragén) is találhatóak. Sejtfalukat főleg cellulóz alkotjaA soksejtű telepeken levél-, gyökér- és szárszerű képződmények különböztethetők meg, a telepek 100–200 méteresre is megnőhetnek (tengeri hínárok).

– Euglena-félék (Phylum Euglinophyta): más néven zöldszemes ostoros, mely édesvízi egysejtű, ostora van és stigmája (fényérzékelő folt). Sejtfala nincs, csak ún. pelliculuma, mely egy vastag külső membrán. A pelliculum biztosítja a sejt szivarszerű alakját.

– Dinoflagellata-félék (Phylum Dinoflagellata): ostoros egysejtű élőlény, melynek sejtfala cellulóz vagy hiányzik, néhány faja édesvízben, a legtöbb pedig tengervízben él, toxint termelhet. Vízvirágzást okozhat, néha halak és puhatestűek tömeges pusztulásának okozója. Néhány tengeri faj lumineszkál. Egyesek tengeri állatokkal (pl. korallok) szimbiózisra is léphetnek.

Forrás: