Terméselemek

Szerző: 
Vaszita Emese

A terméselem az a kémiai elem, mely a természetben önállóan, ásvány formájában található, nem vegyületeiben. A terméselemek kőzetekben fordulhatnak elő, de megtalálhatóak meteoritokban is. A terméselem ásványosztályba tartozó kémiai elemek elemi állapotban és vegyületeikben egyaránt előfordulnak a földkéregben. A terméselem ásványosztály három fő alosztályt foglal magába: 1. fémek, 2. félfémek és nemfémek, 3. nemfémek. E három alosztályon belül további alcsoportok vannak, melyek részletei az ajánlott irodalomban megtalálhatók. Eredetüket tekintve a terméselemek képződése többnyire a földkéreg vulkanikus tevékenységéhez kapcsolható. A magma kristályosodásának különböző szakaszaiban, a magma hőmérsékletének csökkenésével, kémiai összetételének, változásával valamint a nyomás és a mélység függvényében különféle ásványok válnak ki, a földfelszíntől mintegy 5-6 km-es mélységig telérek, érczsinórok illetve érchintések formájában. Az előkristályosodási fázisban (kb. 1100-1000 °C) ultrabázisos és bázisos kőzetekben képződik a platina. Egy tipikus ultrabázisos magmás kőzet, a kimberlit kürtőszerű kifejlődéséhez kapcsolódik a gyémánt képződése. Az utómagmás szakasz hidrotermális fázisában (kb. 375 °C-tól) hidrotermális telérek alakulnak ki és elsősorban ritka fémek dúsulnak fel. A hidrotermális szakaszban fontos érctelepek képződnek: szulfidos (réz, ólom, bizmut, nikkel, kobalt, antimon, higany), oxidos (vas, volfrám, tantál, nióbium, ón, urán), vas-, mangán-karbonátos ércek, terméselemek (arany, ezüst), nem érces ásványok (azbeszt, csillám, fluorit, drágakövek, grafit). Ugyanakkor gyakori a fémtartalmú (például arany) kőzetek felszíni lepusztulása és szállítódása után torkolatokban, törmelékes üledékekben megjelenő terméselem. A vulkáni-posztvulkáni tevékenységek (fumarola-működések) során H2S-gázból, valamint a szulfidok bomlásából felhagyott bányavágatokban, külfejtésekben és meddőhányókon, forrásvizek lerakódásaként keletkezhet az elemi kén. Regionális metamorfózis során szenes üledékekből szénhidrogének oxidációja eredményeként is képződhet a grafit. A jelenleg ismert terméselemek és rokon vegyületek mennyisége nem haladja meg a földkéreg tömegének 0,1%-át. A „Terméselemek” osztályba tartozó ásványok tulajdonságai az ásvány fotójára kattintva, a „Részletek” pont alatt tekinthetők meg.

 

Forrás: 

http://hu.wikipedia.org

http://asvanytan.nyf.hu/book/export/html/181

D.G.A.Whitten and J.R.V. Brooks: The Penguin Dictionary of Geology, ISBN 0-14-051049-4 Penguin Group, London, 1972

Koch Sándor - Sztrókay Kálmán Imre: Ásványtan I. II.
http://mek.oszk.hu/04700/04799/