Bioszféra rezervátumok

Szerző: 
Tolner Mária

A bioszféra-rezervátum az UNESCO Ember és Természet Programjának (Programme on Man and the Biosphere (MAB)) keretein belül létrejött természetvédelmi rendeltetésű terület.

A bioszféra-rezervátumok világhálózatának alapító okirata szerint a rezervátumok „mozdítsák elő és mutassák be az ember és a bioszféra között létrejövő kiegyensúlyozott kapcsolatot”, prezentálják az ökológiai rendszer sokszínűségét. A rezervátumok magukba foglalják a szárazföldi, a vízparti és a tengeri ökoszisztéma területeit.

A bioszféra-rezervátum területe három övezetre osztott. A külső az úgynevezett „puffer” zóna, ahol a táji adottságok kihasználásával gazdálkodnak. A következő az átmeneti zóna, ahol jellemző az emberi jelenlét, de szigorú korlátok között. A legbelső és legértékesebb zóna a rezervátum magterülete, ahol a legfontosabb feladat a természeti értékek megőrzése. A bioszféra-rezervátumok feladatai közé tartozik a terület természeti értékeinek, táj-, faj- és genetikai diverzitásának megőrzése, a fenntartható fejlődés biztosítása és az ezt célzó oktató- és kutatómunkák támogatása.

Magyarország bioszféra rezervátumai:

    • Aggteleki Bioszféra Rezervátum, 1979
    • Hortobágyi Bioszféra Rezervátum, 1979
    • Kiskunsági Bioszféra Rezervátum, 1979
    • Fertő tavi Bioszféra Rezervátum, 1979
    • Pilisi Bioszféra Rezervátum, 1980