Talajlégzés-mérés, zárt palack teszt segítségével

Szerző: 
KÖRINFO

A zárt palack teszt összehasonlító vizsgálatokra, az aerob és anaerob biodegradáció követésére, a talajmikroflóra aktiválhatóságának vizsgálatára, adalékanyagok, szennyezőanyagok, hatásának laboratóriumi mérésére és a környezetben lejátszódó folymamatok előrejelzésére használható eljárás. Levegőztetés nincs, folyamatosan fogyó levegőmennyiség mellett zajlik a mérés. A mintában található élő mikroorganizmusok aerob légzése során felhasznált oxigén fogyását, és az ezzel arányosan növekvő, kilélegzett szén-dioxid mennyiségét követi nyomon a rendszer. A szén-dioxid a talajminta fölötti légtérbe kerül, ahol egy NaOH-ot tartalmazó edény található, a keletkező szén-dioxid megkötésére. Az oxigén fogy, és a keletkező szén-dioxid pedig elnyelődik, ezért az edény légterében a légzés hatására nyomáscsökkenés figyelhető meg, amit a mérőfejben elhelyezett nyomásmérő mér.

A vizsgálat menete

A 250 ml-es mintatartó edénybe bemérjük a talajmintát (100–100 g). 2,5–2,5 g szilárd NaOH bemérése után csatlakoztatjuk a NaOH tartó edényt a mintatartó edényhez. Ezután rögzítjük a tömítéseket csavaros technikával. A Control Panelen beállítjuk a mérési módot (nyomásmérés), időt (5 nap) és a méréshatárt (200 hPa), majd elindítjuk a mérést. A mérés ideje alatt állandó hőmérsékletet (25 °C), és napsugárzástól mentes környezetet biztosítunk, mert ezek mind hatással lehetnek a mért nyomásértékekre.

Kiértékelés

A változásokat az idő függvényében rögzíti a készülék. A mért nyomásértékeket az adatátviteli vezeték segítségével letöltjük a számítógépre egy, a készülékhez tartozó számítógépes szoftver segítségével. A görbe lineáris szakaszára egyenest illesztünk és a kapott meredekségi adat segítségével (-hPa/min) – amit légzésintenzitásnak neveztek el – jellemezhetjük a talajban zajló folyamatokat.

Forrás: 

Gruiz Katalin, Horváth Beáta, Molnár Mónika: Környezettoxikológia, Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2001