Borostyán (Hedera helix )

Hedera helix

Mérgező

Népies neve: fái borostyán, repkény, barbanók

A borostyánfélék (Araliaceae) családjába tartozik, évelő, örökzöld, kúszó kapaszkodó félcserje. Erdőkben, fákon, sziklákon, temetőkben, kerítéseken, sok helyen megtalálható.

Közép-Európában egyetlen faj honos: a borostyán (Hedera helix), ami Európa nagy része mellett Délnyugat-Ázsiában terjedt el. Kedvező környezetben (fákon, kőszirteken, falakon) 20–30 méteresre is megnő, de függőleges felület híján a talajt is beterítheti.

Levelei 4–8 cm hosszúak, 3–10 cm-es nyéllel. A kúszó szárakon a fiatal levelek tenyér alakú árnyéklevelek, a közvetlen napfénynek kitett, virágzó, termékeny szárakon a kifejlett levelek szív alakúak, fénylevél típusúak.

Késő nyártól késő őszig virágzik. Virágai kicsik, a virágzat 3–5 cm átmérőjű ernyő. A zöldessárga virágokban sok a nektár, ami a méhek és más rovarok fontos tápanyaga. Gyümölcsei apró fekete bogyók, amik a tél vége felé érnek meg, és bár az ember számára mérgezőek, sok madár fontos tápláléka.

Kedvelt dísznövény, ezért számos változatát nemesítették ki, így például van sárga vagy sárga-fehér tarka levelű, lila szárú és lassan növekedő fajtája is.

A növény leveleit és virágzó hajtásait alkalmazzák gyógyászati célokra. Csak a friss, egészséges leveleket gyűjtsük.

A növényi drog triterpén szaponinokat (hederakozid C-t), fahéjsav származékokat, poliineket (falkarinolt) és flavonoidokat tartalmaz.

A növény hatóanyagainak köszönhetően jó köhögés és felső légúti megbetegedések ellen. Köptetőként és görcsoldóként is alkalmazzák. Leveléből pálinkát is készítenek.

Allergiás reakció léphet fel a falkarinol tartalom miatt az arra érzékeny egyéneknél.