Levisticum officionale
Népies neve: maggifű, lecsihan, leustyan, levescsík, levestikom, levestököm, löböstök, lóstya.
Erőteljes növekedésű, fűszeres illatú növény. Levelei 2-3-szorosan szárnyaltak, a nagy levélkék rombosak, elől bevagdaltak. Összetett ernyővirágzata 10-20 ernyőcskéből áll, számos gallér- és gallérkalevéllel. Ovális ikerkaszattermései kissé lapítottak, 5-8 mm hosszúak, bordázottak és szárnyasak.
Az ernyősvirágzatúak (Umbelliferae) családjába tartozó, termesztett, évelő növény. Napos, félárnyékos helyen érzi jól magát. Szaga és íze a petrezselyemére emlékeztet. Levelét és gyökerét egyaránt felhasználja az élelmiszeripar és a gyógyászat is.
A lestyán Délnyugat-Ázsiában honos. A rómaiak közvetítésével került Pannóniába.
A növény gyökérzetét, tőleveleit és magját gyűjtik és hasznosítják. Júliusban- augusztusban virágzik.
A gyökér illóolajat (ftalid-származékokat), kumarinokat (umbelliferont, bergaptént), aromás és alifás savakat (angelikasavat, benzoesavat) és poliacetiléneket tartalmaz.
Gyomorégésre az egyik legjobb gyógynövény. A lestyánt elsődlegesen vizelethajtóként ödémák levezetésére használják. Vesekő és vesehomok kialakulásának megelőzésére alkalmas. A népi gyógyászatban gyomorerősítőként, emésztést serkentő szerként használják.
http://www.gyogynovenyhatarozo.hu/gy%C3%B3gyn%C3%B6v%C3%A9nyek/Lesty%C3%A1n
http://www.hazipatika.com/topics/gyogynovenytar/herbs/Lestyan?id=33
http://hu.wikipedia.org/wiki/Orvosi_lesty%C3%A1n