Nadragulya ( Atropa belladonna)

Atropa belladonna

Mérgező

Népies neve: maszlagos nadragulya, álomhozófű, farkasbogyó, farkascseresznye, mérges cseresznye, bolondítófű, szép asszony füve, veszett fű, ördögfű.

A burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozik. Bükkösöket és gyertyánosokat kedvelő, évelő növény. Sötétibolyás, harang alakú virágai vannak. Termése augusztusban érik. Elágazó, erős szárú növény, levelei széles lándzsásak, épszélűek, virágtakarója kétkörös. Virágai magánosak, harang alakúak, a párta 25 mm-es barnáslila, belül piszkossárga, vörösen erezett, rövid, 5 részes, visszahajló szegélyű. Termése cseresznye nagyságú, fényes fekete, lédús bogyó.

A nyári hónapokban a növény szárán egyszerre figyelhető meg a virág, a zöld és a már érett termés.

A növény levelét és gyökerét használják gyógyászati célokra. A gyökeret késő ősszel gyűjtik. 

A levél- és a gyökérdrog egyaránt tartalmaz mérgező hatású alkaloidkeveréket (hioszciamint, szkopolamint, atropint). A levélben találhatók még flavonoidok, cseranyagok és kumarinok is. A tropán-vázas alkaloidokat (atropint, L-hioszciamint és belladonint) legnagyobb mennyiségben a bogyó tartalmazza és ezért súlyosan mérgező. A levél virágzás idején, napos, nyári időben, a gyökér 2-3 éves korában, ősszel vagy tavasszal tartalmazza a legtöbb hatóanyagot.

Az összalkaloidok háromnegyedét az L-hioszciamin teszi ki, amely a szárítás során atropinná alakul, emellett kisebb mennyiségben belladonnin és nyomokban szkopolamin, apoatropin, kuszkohigrin, metilpirrolidin, tropin is előfordul benne.

A növényi drogot a gyógyszeripar hasznosítja.

A belladonna nevet - jelentése: szép hölgy - a növény onnan kapta, hogy a középkorban a nők a növény termésének levét szemükbe csöppentették, hogy pupillájuk nagyobb legyen, a nagy fekete szemek ugyanis a kor ízlésének megfelelően vonzóbbá tették őket az erősebb nem számára.