Syzygium aromaticum
Népies neve: szegfűszegfa
A mirtuszfélék (Myrtaceae) családjába tartozó fűszernövény. A megszárított virágbimbókat hasznosítják.
Ennek a 15–20 méter magasra is megnövő, meleg és vízigényes mirtuszfélének a levelei lándzsásak, örökzöldek. Halványlilás-rózsaszínű virágai a hajtások csúcsain nyílnak.
A fűszert a pirosló virágbimbókból készítik: a zsenge bimbókat pálmalevélbe csomagolva szárítják, amíg a közismert barnára nem sötétednek. A fiatal bimbók a legillatosabbak. Alakjuk szögre emlékeztet, innen a szegfűszeg név.
Trópusi, meleg- és vízigényes növény. Magvetéssel szaporítható. A magoncok csak 9—12 éves korukban kezdenek virágozni.
Hazánkban a szegfűszeg őrölt és egész formában beszerezhető.
A növény még ki nem nyílt virágát használják gyógyászati célokra, amely illóolajat (eugenolt, eugenilacetátot), flavonoidokat, galluszsavat tartalmaz.
Az illóolaj antibakteriális és gyenge érzéstelenítő hatású. A szájüreg, gyomor és bélrendszer fertőtlenítésére alkalmazzák, de a szegfűszeg kiváló gyomorerősítő is. Rovarcsípések okozta viszketések enyhítésére is megfelelő házi szer.
Ha az összevágott citrom húsába szegfűszeget rakunk, elriasztja a szúnyogokat.
http://www.hazipatika.com/topics/gyogynovenytar/herbs/Szegfuszeg?id=123
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szegf%C5%B1szeg