Paprika (Capsicum annuum L.)

Capsicum annuum L.

Népi neve: magyarbors, pogány paprika, veresbors

A paprikát, azaz a Capsicum nemzetséget a burgonyafélék (Solanaceae) családjába soroljuk. Tudományos neve a termése csípős ízére utal (capsis = „csípés”). 

Orsógyökérzete csupán a talaj fölső 30–40 cm-es rétegét járja át; ritkán 100–120 cm-re is lehatolhat. Érdekes, hogy a gyökérzet néhány (2–5) százaléka a növény össztömegének.

Hajtásrendszere jellegzetes bogas vagy villás elágazású, egyes alakjai fürtös vagy korlátolt növekedésűek.

Egyes fajták lágy, általában enyhén sárgászöld szára nagyon korán fásodni kezd, amire szüksége van a termések megtartásához. Más fajták lágyszárúak maradnak. A sima száron néhány borda húzódik végig. A nóduszok (csomók) környéke gyakran lilás árnyalatú, esetenként gyengén szőrös is. Vannak kifejezetten alacsony (10–20 cm-es), közepes (30–40 cm-es) és magas (80–100 cm-es) fajták is; legfeljebb 1,5 m-esre nőhet meg. Ágrendszere többnyire seprűszerű, de vannak legyező típusúak is.

Szórt állású, kopasz leveleinek mérete és száma igen változó. Levélnyele rövidebb a levéllemeznél, a levélalapnál gyakran apró, olykor csökevényes pálhalevelek nőnek. A lándzsás vagy tojásdad levelek széle ép válla ék alakú, kb. 10 cm hosszú nyélbe keskenyedik. A levéllemez ép szélű, sötétzöld, de lehet lilás is.

Bókoló virágai látszólag csomókban állnak az ágak csúcsán, de valójában magánosak, mert a kocsányok nem egy pontból, hanem egy törpehajtásról indulnak ki. A legfeljebb 3 cm-es virágkocsány hajlott, sárgászöld vagy lilás. Csészelevelei 2-3 cm széles csővé nőttek össze; ezen a cimpák száma (5–7) utal a csészelevelek számára. A fehér, sárga vagy lila sziromlevelek hasonlóképp csővé forrtak össze. Az abból kiemelkedő, szabadon álló porzók jól láthatók. A portokok kékek vagy liláskékek.

Az egy-öt termőlevélből összenőtt, felső állású termőből bogyótermés képződik. A fehér bogyósok magháza halványzöld, a sötétebbeké sárgászöld. A porzók alapjánál találhatók dús nektárt kiválasztó mézfejtők, amelyek a növényhez csalogatják a rovarokat. Felfújt, sokmagvú bogyótermése rendkívül változatos alakú és színű; csüngő és felálló is lehet. Vékony héja sima és fényes. A keresztben átvágott termésben láthatóvá válik az erek száma: ez mutatja, hogy hány termőlevélből képződött. Az erek alapi részén az ún. óriás sejtek tartalmazzák a kapszaicint, amitől ízét csípősnek érezzük. Az érett termés a karotinoidok (béta-karotin, kapszantin, kapszorubin, lutein, zeaxantin, kriptoxantin stb.) színező hatása miatt sárga, piros vagy barnáslila (fekete) is lehet. A kapszantin és a kapszorubin a két fő anyag: utóbbi a pirosra érő fajtákban a sárga festékek mennyiségének tízszeresét is elérheti.

A terméshús leves és legfeljebb 11 cm vastag, zamatos ízű, és kapszaicintartalmától függően édes vagy égetően csípős ízű. Tövenként akár 40–50-nél is több termést hozhat. A lapos, vese alakú, 3–5 mm-es magok a központi húsos oszlopon és az erek mentén helyezkednek el.

A paprikafajták a legkülönfélébb színanyagokat tartalmazzák. Ezek közül a legjellemzőbbek a főleg vörös színű karotionidok (capsanthin E 160c, capsorubin E 160c és továbbiak), de vannak sárga árnyalatúak is (pl. curcumin E 100). Egy paprikaőrlemény teljes karotionid-tartalma 0,1–0,5%.

A csípős paprikák csípősségét, erejét a kapszaicionidoknak, ezek közül is főleg a kapszaicinnak köszönhetjük. Ellentétben azon anyagokkal, amelyek a nyelv különböző zónáin az édes, savanyú, sós, keserű és umami ízekért felelősek, a kapszaicin, illetve rokonanyagai hő-, illetve fájdalomingert váltanak ki. Minél több kapszaicint tartalmaz egy csili vagy paprika, annál csípősebb, erősebb az. Az 1950-től Magyarországon termesztett édes, illetve enyhén csípős paprikák manapság már szinte egyáltalán nem tartalmaznak kapszaicint. A peperoni (fefferoni) 5-ször, a magyar erős paprika 10-szer, a peperoncini 50-szer, az igen erős fajták (tepin, habanero) több ezerszer annyi kapszaicint tartalmaznak.

Felhasznált része a termés (Capsici fructus).

Hatóanyagok: 0,1-0,5% kapszaicin és a kapszaicinhez hasonló vegyületek (kapszaicinoidok), 0,3-0,8% karotinoid vegyület (kapszantin, karotin és violaxantin), a nyers termésekben körülbelül 0,25% C-vitamin, 0,2-3% szaponin, illóolaj és flavonglikozidok.

a kapszaicinben gazdag szeszes paprikakivonat (Tinctura capsici) fokozza a gyomornedv termelését és a gyomorfal mozgékonyságát, külsőleg alkalmazva vérbőséget fokozó (rubefaciens), gyulladáscsökkentő (antiflogisztikus) és fájdalomcsillapító (analgetikus).

Alkalmazások:

népi orvoslásunkban számos módon és szinte minden részét - termését, levelét, gyökeres leveles hajtását - használják e növénynek. A termésekből leggyakrabban pálinkával vagy borral készítenek kivonatot, amit rossz emésztés, gyomorgörcs, hasmenés és meghűlés esetén fogyasztanak. A paprikából - vagy paprikából és más növényekből - különféle szesszel készült kivonatokat külsőleg reumás bántalmak kezelésére használják. A reumás betegeknek ajánlott gyógyfürdőknek is gyakori alkotórésze volt a paprika, mégpedig gyökerestől-szárastól. A szárított paprika többnyire nyers porával különböző eredetű sebeket - vágást, körömmérget (körömágy-gyulladás), pokolvart (gennykeltő baktériumok okozta bőrelváltozás) - kezeltek, de bélférgesség esetén is hatékonynak tartották a csípős paprika fogyasztását.

A modern fitoterápiában a csípős fűszerpaprika érett terméseit használják. A szeszes kivonatokat belsőlegesen étvágytalanság (anorexia), savhiány (subaciditás) és emésztési zavarok (dyspepsia) esetén javasolják. A kapszaicin-tartalmú kenőcsök, bedörzsőlőszerek és borogatások alkalmazási területei a következők: izom- és ízületi fájdalmak (myalgia, arthralgia), keresztcsonttáji derékfájdalom (lumbago), ízületek tokjára és az ízesülések körüli szövetekre kiterjedő gyulladás (rheumathoid arthritis), ízületi gyulladással járó csontbetegség (ostheoarthritis) és különböző krónikus fájdalmakkal járó tünetegyüttesek. Ilyenek például a herpeszvírus okozta tünetegyüttes (posztherpetikus neuropathia), a mellamputációs neuroma (posztmasztektómiás neuroma), a diabéteszes betegek boka- és lábfájdalmai. valamint a pikkelysömör (psoriasis) különböző formái. Az alacsony kapszaicin tartalmú kenőcsök a migrénes típusú fejfájások enyhítésére alkalmasak (a készítménnyel az orrcimpa belső részét kenik be a fejfájással megegyőző [!] oldalon). Emellett a kapszaicin - bőrvörösítő és helyi vérkeringést fokozó hatása miatt - a hajhullás megelőzésére szolgáló hajszeszek alkotórésze is.