Tisztesfű, orvosi (Stachys officinalis, Betonica officinalis)

Stachys officinalis, Betonica officinalis

A bakfű vagy betonikafű az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjéhez, ezen belül az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjához tartozó növényfaj.

Erdei tisztások, cserjések, illetve rétek lakója. Évelő növény, virágzása júniustól őszig történik.

50-70 centiméter hosszú, egyenes szára van. A szár profilja négyszögletes, szúrós, kevés levelet tartalmaz. Tőlevelei 20 centiméter hosszúságra is megnőhetnek, míg a szárlevelek kisebbek. A levelek csipkésen fogazottak. Virágai bíborvörösek, 5-10 centiméteres fürtökben találhatóak a szár végén. Eurázsiában őshonos növény, mely a középkorban a legelismertebb gyógynövények közé tartozott. Elsősorban a laza, homokos talajon, védett helyen terem. Erdei tisztásokon, cserjésekben, hegyi réteken találkozhatunk vele.

Az egész növényből nyerhető ki drog, de főleg a leveleket, a virágzás előtti hajtásokat – Botanicae herba - használják. Drogja (Betonicae herba) cseranyagot, kovasavat, szaponint, kolint, keserűanyagot, l-betonicint, glikozidát tartalmaz.

Hatóanyagai: alkaloidok (betonicin, sztachidrin, trigonellin, turicin), kolin, kávésav, klorogénsav, flavonoidok, cseranyagok.

Főbb hatásai: sebgyógyító, összehúzó, emésztésjavító, idegrendszer regeneráló, agyi vérkeringést pezsdítő.

Asztma és hurutos megbetegedések ellen teaként használják, de ismert a köszvény, illetve reuma elleni hatásai is. A népi gyógyászatban epilepszia ellen is használatos volt.