Bioinszekticidként alkalmazott mikrobák

Bioinszekticidek:

A mezőgazdasági terményeket támadó rovarok elleni védekezést ma nagyrészt vegyszerekkel oldják meg, amely amellett, hogy erősen környezetszennyező, csak rövid távú megoldás: a kártevők hamar immunissá válnak rájuk. Ezt a problémát küszöböli ki egy környezetbarát és hatékony megoldás, a bioinszekticidek alkalmazása. Ezek olyan természetes anyagok vagy mikrobák, amelyek a különböző kártevő lárvákat, hernyókat; molyokat és sáskákat mérgezik vagy fertőzik meg, így elpusztítva azokat. Zöldségek, gyümölcsök, gyapot, dohány, szója, virágok permetezésére szokták használni őket.

Ezek a módszerek az elmúlt évek során váltak felkapottá, a biotechnológiai vállalatok sorra hozzák ki ilyen jellegű termékeiket. Noha egy szer több kártevőfaj szaporodását kordában tarthatja, univerzális bioinszekticid nincs, az eltérő kártevőkre eltérő bioinszekticidet kell alkalmazni. Ennek a tulajdonságnak azonban van egy előnye is: a kártevők természetes ellenségeit, pl. katicabogarakat vagy lepkéket nem károsítja, így azok is segítenek a kártevő rovarok kiirtásában. A hatóanyag lehet természetes, valamely élőlény által termelt, rovarokra mérgező anyag, például erjesztő baktériumok vagy egysejtű gombák által termelt melléktermék vagy a ciprusfélék kérgének sérülésekor a fa által termelt nedv összetevője. Bioinszekticidként használnak a Baculoviridae családba tartozó vírusokat is, melyek az emlősökre nem veszélyesek, csupán ízeltlábúakra.

Olyan mikrobák, melyek bioinszekticid anyagokat termelnek:

Bacillus thuringiensis: a prokarióták országába, azon belül a Bacteria doménbe, a Firmicutes törzsbe, a Bacillalesrendbe, a Bacillaceae családba és a Bacillus nemzeségbe tartozó faj. Gram-pozitív, talajlakó baktérium, amely előfordul molyok, lepkék bélrendszerében és növények sötét levelein is. Magát a baktériumot (elpusztult állapotban) és, az általa termelt δ-endotoxinokat is használják bioinszekticidként, a baktérium génállományát pedig genetikailag módosított növények gyártásához használják fel, inszekticid hatású növényt létrehozva (ezek jelzése Bt).

Bacillus larvae: A prokarióták országába, azon belül a Bacteria doménbe, a Firmicutes törzsbe, a Bacillalesrendbe, a Bacillaceae családba és a Bacillus nemzeségbe tartozó faj. Méheket megbetegítő baktérium, a méhészeteknek sok kárt okozva maga is kártveőnek minősül. Azonban, inszekticid hatását az emberiség hasznára is fordíthatják, ahogy a termény rovaroktól való védelmében kap szerepet. 

Verticilium lecanii: A gombák országába, az Ascomycota törzsbe, az Incertae sedis osztályba, aPlectospharellaceae családba, a Verticilum rendbe tartozó faj. Egy, a természetben növények levelein gazdatestre várakozó gombafaj, amely a levéltetű, borsótripsz, molytetű, bogarak és atkák elleni védekezéshez használható. A gomba spórái a bőrön át felszívódva bejutnak a rovar lárvájának testébe, ott elszaporodnak, és az általuk termeltbassianolid nevű toxin 4-6 nap alatt megöli a gazdatestet. Könnyen szétterjed a kártevő-populációban, és jó szelektivitása miatt csak a kártevő fajt használja gazdatestként.. Bioinzekticidként való felhasználása a spórák kipermetezésével történik.

Hirsutella thompsonii: A gombák országába, az Ascomycota törzsbe, a Sordariomycetes osztályba, aHypocreales rendbe, a Clavipitaceae családba, a Hirsutella nemzetségbe tartozó faj. Ez a könnyen tenyészhető gombafaj szintén az atkák elleni védekezés során kap szerepet. Az általa termelt hirsutellin nevű toxin a spórák és micellák keverékének kipermetezése után akár 48 órával már halált hozhat a gazdatestté vált aktára. Meglepően gyorsan szétterjed a kártevő-populációban, nagy hatékonysággal végez velük. Érdekesség, hogy méhek védelmére is használják, a méheket ellepő parazita atkák kiirtására.