Vízitorma, orvosi (Nasturtium officinale)

Nasturtium officinale

Az orvosi vízitorma a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának a káposztavirágúak (Brassicales) rendjéhez, ezen belül a keresztesvirágúak (Brassicaceae) családjához tartozó faj. Vízinövény

Az orvosi vízitorma nagyon elterjedt faj, csaknem az egész világon előfordul.

Hazai fő előfordulási helyei: Zemplén-hg., Gerecse, Tata, Bakony, Balaton-vidék, Dunántúl (Kőszeg, Zala, Tapolca), Kis-Alföld, Duna-vidéke, Dráva-vidéke.

Az orvosi vízitorma évelő növény, olykor alámerült, a csomókon legyökerező, kúszó vagy felemelkedő szárakkal. Magassága 30-50 centiméter, ritkán a 80 centimétert is eléri. A levelek húsosak, fényes zöldek, szárnyasan összetettek, levélkéik száma 5-15, tojás alakúak vagy elliptikusak, a csúcsi levélke a többinél nagyobb. A levélzet télen is zöld marad. A virágok fehérek, 5 milliméter hosszú szirmokkal, sárga porzókkal.

Az orvosi vízitorma tiszta, hideg vizű források és patakok mentén nő, az állóvizeket kerüli.

Sok C-vitamint tartalmazó hajtásait skorbut ellen adta a népi gyógyászat. Tavaszi frissítő kúrákhoz javasolják ma.

Aromája elvész melegítéskor és szárításkor; csak frissen használják zsenge levelét, soha nem szárítják és főzni-sütni sem szabad. Borsos íze miatt salátákba, szendvicsekbe, köretekhez, sajtokhoz-túróhoz javasolt. Magvaival a fekete borsot helyettesítik.