Az Somló hegyen épült első vár keletkezésének ideje ismeretlen. 1092-ből, Szent László idejéből „castrum Somlyó" néven való említése hamis oklevélen alapul, amely 1389−1390-ben készült és 1399-ben írták át. Valószínű tehát, hogy Szent László idejében vár még aligha lehetett itt. Feltehetőleg a tatárjárás, tehát 1241−1242 után épült mint királyi vár. 1389−1390-ben Zsigmond király a kedvelt, és a vele mindvégig kitartó Garaiaknak: Miklós nádornak és testvérének, Jánosnak és maradékainak adja. 1464-ben Mátyás király a birtokot Kanizsay László kir. lovászmesternek adja. 1464-ben és 1478-ban a vár Veszprém megyei tartozékai: Berzseny, Doba és Torna. Mátyás király halála (1490) után Szapolyai István nádoré. A Szapolyaiak 1495-ben Bakócz Tamás egri püspöknek és testvéreinek adják el 12 ezer aranyforintért, amit II. Ulászló 1502-ben hagy jóvá.
Somló vára Bakócz Tamás alatt élte fénykorát. Ő építtette át szép várrá, aminőnek romjai alapján el tudjuk képzelni. Ekkor készülhettek a vár faragott ajtó-, ablakkeretei, a szép boltíves és tornyos kápolna.
A várról részletes leírást talál a csatolt pdf fájlban vagy a webes utikalauzban.