Campodea minor

Rendszertani besorolás [1.], [4.]

 • Ország (Regnum): Állatok (Animalia)

• Törzs (Phylum): Ízeltlábúak (Arthropoda)

• Altörzs (Subphylum): Hatlábúak (Hexapoda)

• Osztály (Classis): Entognatha

• Rend (Ordo): Lábaspotrohúak (Diplura)

• Alrend (Subordo): Rhabdura

• Főcsalád (Superfamilia): Campodeoidea

• Család (Familia): Campodeidae

• Nem (Genus): Campodea

• Faj: Campodea minor

Lábaspotrohúak előfordulása, élőhelye

Lábaspotrohúak (Diplura) kezdetleges szervezetű, ősi szabású rovarrend. A Campodeidae-család az egész földön mindenfelé elterjedt. Talajlakó ízeltlábúak, gyakran fordulnak elő nedves talajban, korhadó levélrakások alatt, nedves fakorhadékban, kövek alatt, régi nedves deszkák alján. Fénykerülők. Barlangokból is ismerünk Campodeakat [1.].

Morfológia, felépítés

6 család tartozik ide. 2−10 mm hosszú. 11potrohszelvény végén lévő fartoldalékok (cerci) hosszú fonálszerűek, vagy rövidek és fogószerűen meggörbültek (zsákmány megragadására). Fejük kerekded, vagy hosszúkás, csápjuk hosszú, gyöngysorszerűen ízelt. Rágó szájszervüket a fejtokba visszahúzva tartják. Táplálkozáskor kiöltik. Szájrészeik „entotrophok”, mert rágójuk és állkapcsuk nem ízületileg van összekötve a fej külső falával, mint a többi rovarokon, hanem alaprészeivel a fej belsejébe van bemélyesztve, úgyhogy csak a hegyük nyúlik ki. Alsó ajkuk nagyrészt összenőtt a fej falának a szomszédos részeivel [1.]. A pont és az összetett szemük egyaránt hiányzik [2.]. Minden Diplurának háromszelvényes tora, és hat lába van.

 Campodeák táplálkozása

Táplálékuk különböző bomló hulladékokból, állati és növényi lágy anyagokból áll. Malpighi-edényeik gyakran hiányzanak. A lélekzést a tracheákon és a fínom bőrön kívül vékonyfalú ventrális zacskók végzik, amelyek párosával a potrohszelvények hasoldalán helyezkednek el és rendesen be vannak húzódva. Nagyon nedves levegőben vér duzzasztja meg őket, úgyhogy hólyagszerűen előbuggyannak [3.]. A mindenevők fartoldaléka fonálszerű, a ragadozóké fogószerű [2.].

Szaporodásuk

A 8. potrohszelvény sternitje hátulsó szegélyénél van a páratlan ivarnyílás. A hímek a nyeles ondótokokat a talajra helyezik, a nőstények ivarnyílásának ajkai felszippantanak. Petéiket maguk készítette földalatti kamrák falába rakják. Némely fajok őrzik és védelmezik. Néha előfordul a peteevés. A petéből kibújt lárvák teljes szelvényűek. A lárvák és az imágók is vedlenek életük végéig 30 alkalommal. Több évig élnek [1.].

Szerepük az ökoszisztémában

Ember által nem veszélyeztetett faj.