Vízi peszérce (Lycopus europaeus)

Lycopus europaeus

A vízi peszérce, virginiai peszérce vagy vízi peszterce az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó gyógynövény.

20–120 cm magasra nő meg. A színén közép- vagy sötétzöld, fonákján szürkészöld lomblevelei keskeny tojásdad alakúak, 2–8 cm hosszúak, max. 4 cm szélesek, ülők vagy rövid nyelűek, kihegyezettek, durván és mélyen fogasak, a fogak többnyire előreirányulók. A nedves élőhelyen előforduló példányok alsó levelei inkább szárnyasan osztottak. Virágai: az 5 összenőtt csészelevél 2–4 mm hosszú, 5 merev és hosszasan kihegyesedő foggal. A 2 porzólevél szabad, kiáll a pártából, a 4 sziromlevél csővé nőtt össze, a pártacimpák 3–6 mm hosszúak, fehérek, a három alsóra piros pontos mintázat jellemző. A magház felső állású, a virágot legyek porozzák be. Termése 4 makkocska, részterméskére esik szét, amit a víz és a vízimadarak terjesztenek.

Dombvidéki és hegyvidéki részeken a feliszapolódó mocsarakban, nádasokban, égeres bozótokban és árkokban fordul elő. A lápokon, láperdőkben, azaz a nedves, időszakosan elárasztott, tápanyagban és bázisokban gazdag, sóderes humuszos, homokos vagy tiszta agyag- vagy tőzegtalajokon él.

Felhasznált részek, drogok a virágos hajtás (Lycopi herba).

Főbb hatóanyagai a hidroxifahéj-, és kávésav származékok, valamint litoszperminsav és flavonoidok.

Tireosztatikus, a jódtranszportot, a pajzsmirigy-előhormonok felszabadulását és a pajzsmirigy serkentő hormont (TSH) gátló hatású.

Felhasználható a pajzsmirigy vegetatív idegrendszer zavarával társult enyhébb fokú túlműködése, valamint emlőfájdalom esetén önmagában, vagy más növényi (ható)anyagokkal társítva gyógyteák és standardizált kivonatok formájában.

Túladagolva, hosszabb ideig szedve pajzsmirigy megnagyobbodást (strúmaképződést) okozhat. Öngyógyításban nem ajánlott a használata!