Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Alrend: Mindenevő bogarak (Polyphaga)
Alrendág: Scarabaeiformia
Öregcsalád: Scarabaeoidea
Morfológiai jellemzők
Többnyire zömök testűek, lemezes csápúak, a ganéj és földtúrásra alkalmas fejpajzzsal és kaparásra alkalmas első lábakkal rendelkeznek. Nagy bogarak, összenyomott lapos testtel, széles fejjel. Potrohuk hat gyűrűből képződik, elülső lábszáruk külső szélén széles fogak találhatók. Színük fémes acélkék vagy zöldesen fénylő.
Előfordulásuk
Ez a bogárcsalád az egész földön elterjedt, fajokban is gazdag. Trágyában, fákon és bokrokon, virágokon, a földben vagy korhadó fában élnek.
Életmódjuk
Nagyobb emlősök trágyájával élnek, azt kisebb darabokban a földbe vájt üregekbe hordják. A földbe vájt menetekbe hordott ganajt ott fogyasztják el nyugodtan és zavartalanul; ezzel hasznos munkát végeznek, mert nemcsak hogy eltüntetnek nagy mennyiségű anyagot, hanem azzal a földet is javítják. Nappal a ganajtúró bogarak elrejtőznek vagy csak nehézkesen, és lassan mozognak a földön. Alkonyatkor, különösen meleg és csendes estéken megelevenednek; hűvös, szeles időben a bogarak meneteikben maradnak földalatti eleségkészletüknél.Számos fajuk cirpelő hangot ad és pedig úgy, hogy a potroh mozgatásával a harmadik haslemez lécszerűen kiemelkedő éles hátulsó szegélyét a hátulsó csípőkön lévő rovátkos felülethez dörzsöli. Illetve a potroh több hátlemezén hegyes és merev szőrökkel fedett mezőcskék vannak, melyek a szárnyfedők aljának hátulsó részéhez való dörzsölése által rezgésbe jutnak, és zúgó hangot adnak.
Szaporodás
Érdekes jelenségek tapasztalhatók a ganajtúró bogarak ivadékgondozásánál. A bogárpár a ganaj alatt vagy közelében a föld mélyébe majdnem függőleges menetet ás, ebből a főmenetből számos rövid és vakon végződő oldalág nyílik, amelyekbe az ivadék nevelésére szükséges ganajmennyiséget hordják. A ganajkolbászka legvastagabb részében, mintegy 1.5–2 cm-nyire a végétől, kis üreget találunk, melybe a nőstény egy-egy fehér petét rak. Három-négy hét múlva kel ki a petéből a kis pajor, amely a hideg évszak beálltáig a részére elraktározott ganajból táplálkozik, majd az áttelelés után belülről kieszi a ganajkolbászka felét, saját ürülékével simán kitapasztja a folyosó falát, ezáltal kemény bölcsőt készítvén magának, melyben június, vagy júliusban bábbá alakul. Három-négyheti pihenés után, tehát augusztus első felében, kikel a bábból a friss bogár, amely azonban csak az áttelelés után lát hozzá faja fenntartásához.