Trachelipus difficilis (ászkarák faj)

Nincs elfogadott magyar fajneve.

Rendszertan:

Ország: Állatok (Animalia)

Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)

Altörzs: Rákok (Crustacea)

Osztály: Felsőbbrendű rákok (Malacostraca)

Öregrend: (Peracarida)

Rend: Ászkarákok (Isopoda)

Alrend: Szárazföldi ászkarákok (Oniscidea)

Főcsalád (Armadilloidea)

Család (Trachelipodidae)

Faj: Trachelipus difficilis

Előfordulás, élőhely:

Kárpáti faj, Romániában közönséges, de Lengyel- és Csehországban és Szlovákiában is él (Schmalfuss 2003). Természetes / természetközeli erdőkben, hegyvidéki területeken, sziklás helyeken. Magyarország. egyik legritkább faja. Az Északi-középhegységben (pl. Aggtelek) és a Felső-Tiszavidéken fordul elő, ahol domináns faj lehet (Vilisics et al. 2008). Hazánk egyik ritka és értékes hegyvidéki faunaeleme.

Morfológia, felépítés:  

Morfológiailag olyan, mintha egy T. ratzeburgii és egy nagyobb T. rathkii bélyegei keverednének (lásd még: Schmidt 1997). Faji hovatartozására elsősorban az élőhelye (hegyvidéki természetes erdők), és mérete alapján következtethetünk. Nagytermetű ászka, 2 cm körüli testhosszal. Barnás, narancsos színezetű, a torlemezek hegye világosbarna vagy narancssárga lehet. A középső homloklebeny nem kifejezett, az oldalsó lebenyek lekerekítettek.

Táplálkozás:

Elhalt növényi  anyaggal táplálkozik (hullott avar, növényi törmelék és az azokon megtelepedő mikroorganizmusok és gombafonalak).

Szerep az ökoszisztémában: 

A faj, mint minden ászka, a lebontó makro-gerinctelen guild tagja, és fő szerepe a szervesanyag aprításában van.

Veszélyezettség:  

Nem veszélyeztetett. A T. difficilis ritka, ám legtöbbször eleve védett területeken él, így konkrét veszély inkább az élőhelyet fenyegeti és nem magát a fajt.

Hasznosíthatóság ember által:

A faj lebontóként az ökoszisztémák anyagforgalmában játszik szerepet.