Ugrás a tartalomra

Közönséges hörcsög (Cricetus cricetus)

Kép forrása
http://www.onlinephotographers.org/pics/4827_b.jpg
Leírás szerzője
Gémesi Panna

Rendszertani besorolás

Ország:

Állatok (Animalia)

Törzs:

Gerinchúrosok (Chordata)

Altörzs:

Gerincesek (Vertebrata)

Osztály:

Emlősök (Mammalia)

Alosztály:

Elevenszülők (Theria)

Alosztályág:

Méhlepényesek (Eutheria)

Öregrend:

Euarchontoglires

Rend:

Rágcsálók (Rodentia)

Alrend:

Egéralkatúak (Myomorpha)

Öregcsalád:

Muroidea

Család:

Hörcsögfélék (Cricetidae)

Alcsalád:

Hörcsögformák (Cricetinae)

Nem:

Cricetus

Faj:

C. cricetus

Előfordulás

A közönséges hörcsög Flandriától Nyugat-Szíbériáig terjedt el. Az area nyugati részén állománya megritkult, Közép-Európától keletre viszont a mezőgazdasági területek közönséges rágcsálófaja. Magyarország sík vidékein általánosan elterjedt, helyenként kifejezette gyakori faj. Legkorábbi leletei 300-400 ezer évesek, a Kárpát-medence faunájában jelenléte mintegy 200-250 ezer éve folyamatos.

Élőhely

Sík és dombvidéki tájak mezőgazdasági területein általánosan előforduló faj. Elsősorban a nyílt mezőkön él, sűrű aljnövényzetű bozótosokban, erdőkben legfeljebb kóborló példányok fordulnak elő. Állománysűrűsége évenként jelentősen ingadozhat. Önmaga által ásott föld alatti üregekben lakik. A több kivezető nyílással rendelkező járatrendszer hossza elérheti a 3-4 métert is; a járatok átmérője 8-10 cm. Lakóhelyének környékét bőrmirigyeinek váladékával jelöli meg. Vackát növényi szárakkal puhára béleli. Telelőkamrája 1-2 méter mélye található.

Megjelenés

A hörcsögök zömök testű rágcsálók. Lábaik rendkívül rövidek. Bundájuk alapvetően sárgás-, vörösesbarna színezetű, a hasukon fekete; a vállukon fekete-fehér mintázattal. Néha előfordulhatnak fekete ill. fehér példányok is. Rövid farkuk gyéren szőrözött.  Az állatok a tartalékul szolgáló eleséget a pofazacskóikban szállítják, melyeket kézszerűen ügyes mellső lábaikkal ürítenek ki, a járataikba érve.

Táplálkozás

Vegyes táplálkozású rágcsáló, zöld nővényi részeket, magvakat és állati eredetű táplálékot egyaránt fogyaszt. Különféle mezőgazdasági növényben (gabonafélék, hüvelyesek, kender, burgonya) tehet kárt. Időnként kisebb gerinceseket is zsákmányul ejt, olykor döghúst is fogyaszt. Feljegyeztek több esetet, amikor a műutakon elütött állatokból lakmározott a hörcsög majd az étkezésbe belefeledkezet rágcsáló maga is az autók áldozatává vált. Nyár végből késő őszig pofazacskója segítségével nagy mennyiségű táplálékot gyűjt össze föld alatti raktárában. Készleteinek össztömege elérheti a 17 kilogrammot is. Vidéki emberek hajdanán felásták a hörcsögök járatait, hogy így juthassanak a rágcsáló által összegyűjtött magokhoz.

Szokások

Rendkívüli módon kedvelik a száraz, homokos talajt, melybe a vájatokat és járataikat ássák. Éjszakai állatok, szinte egész évben a föld alatt tartózkodnak, de túlszaporodás esetén nappal is megfigyelhetők. Egész nyáron gyűjtögetnek (fűféléket, lóherét, lucernát, szántóföldi gyomnövényeket, gabonát, virágokat, magvakat, gumókat és esetleg apróbb rovarokat is elfogyaszthatnak). A hideg időszakot egy fűvel bélelt kamrában, téli álomba merülve vészelik át. Ekkor a testhőmérsékletük kb. 4°C-ra süllyed. Néhány naponta felébrednek, hogy a téli raktárkészletből falatozzanak. Tavasszal, márciusban ébred a téli álmából, és aztán egészen október végéig tevékenykedik.

A hörcsögök bonyolult földalatti járatrendszerben élnek, amely meglehetősen szerteágazó. Nagysága egyenesen arányos az állat korával, és csak egy hörcsög lakja. (ahol a talaj megengedi több hörcsögkamra is készül, hamis benyomást keltve, hogy egész kolóniát találhatunk itt) Rendszerint külön nyári és téli szállást is építenek az állatok. Területüket mirigyváladékkal jelölik meg, mely akár 8 méteres mélységig húzódhat. Egy átlagos alagútrendszerben 6-8 bejárat és egy vészkijárat is fellelhető. Így veszély esetén könnyen elrejtőzhet az állat. 3féle kamrával találkozhatunk egy hörcsögkotorékban: fűvel/lucernával bélelt hálókamra; éléskamra; "latrina"( téli éléskamra ill. szálláshely)

Szaporodás

A hím és nőstény egyedek is magányos állatok. Csak a párzási időszakban viselik el egymás közelségét. Ez késő tavasszal kezdődik és belenyúlik a nyárba. Ekkor a nőstény kétszer vemhesülhet.(Áprilistól a hímek behatolnak a nőstények járataiba, ahonnan párzás után kizavarják őket) Évente 2-szer, esetleg 3-szor a 16 napos vemhességet követően 4-16 kölyök születik az erre a célra létesített fészekkamrában. A hörcsögök gondos anyák, ha veszély fenyegeti az almot, az anyaállat a pofazacskóiba tömködi a kicsiket, vagy állkapcsának fogatlan részében cipeli el őket. A kishörcsögök születési testtömege 7-8 g, szemeik kéthetes korukban nyílnak ki és szőrzetük is ekkor válik dúsabbá. Három hetes korukban már önállóan is táplálkoznak. Az elválasztásuk 3 hónapos korukban történik. Ekkorra már ivarérettek, tehát az év elején született állatoknak a nyár végére már saját kölykeik lehetnek.

Szerepe a talajban

Mint általában a talajlakó emlősök, mint a vakond, ürge, pocok, a hörcsögnek is a járatai (krotovinák) fontosak a talaj szempontjából, azon belül is a talaj anyagának vertikális keverésében van szerepe. A talaj szellőzöttsége, vízvezető képessége nő általa. Ezenkívül amiben még szerepe van, az a növényi kártevők pusztítása, esetleg termés pusztításában is gondot okozhat.