Éti csiga (Helix pomatia)

Rendszertani besorolás:

Alosztály: Valódi csigák (Orthogastropoda)

Öregrend: Heterobranchia

Rend: Tüdőscsigák (Pulmonata)

Alrend: Szárazföldi csupaszcsigák (Eupulmonata)

Alrendág: Stylommatophora

Öregcsalád: Helicoidea

Család: Főcsigák (Helicidae)

Alcsalád: Helicinae

Nemzetség: Helicini

Nem: Helix

Faj: Helix pomatia

Elterjedése:

A következő országokban őshonos: Ausztria, Belgium, Csehország, Kelet-Franciaország, Észak-Olaszország, Németország, Magyarország, Hollandia, Lengyelország, Nyugat-Oroszország, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna, Románia és a délkelet-európai országok. Betelepített faj a következő országokban: Svédország, Norvégia és Finnország középső és déli részei, ahová a középkorban a szerzetesek telepítették be ezt a csigát. Angliába a rómaiak vitték be, de csak a déli meszes vidékeken tudott megmaradni; manapság védett a szigetországban.

Élőhelye:

Ritkás, nedves talajú lombos erdők, kertek, parkok, rétek, bokrosok.

Morfológia, felépítés:

A csigák feje kicsi, rajta található a szájnyílás, fölötte pedig a tapogatók. A tapogatók felületén mechanoreceptorok, a tapogató végén fényérzékelő sejtek találhatóak. Lábuk ellaposodott csúszó- vagy hasláb. A szájnyílás és a talp széle között nyílik a nagy talpmirigy. Ennek váladéka, teszi a hasláb felszínét síkossá, ezen képes csak az állat továbbcsúszni. A haladó csiga mögött a megszáradt nyálka mászásnyom formájában marad meg.

Az éti csiga legjellegzetesebb morfológiai sajátossága a külső meszes váz, a csigaház. A csigaház többrétegű, legbelül vékony gyöngyházréteg található, középen vastag kristályos mészréteg, míg legkívül fehérjéből és kitinből álló réteg található. A csigaház egész élete során együtt növekszik az állattal.

Táplálkozás:

Az éti csiga növényevő, a nővényi részeket reszelőnyelvükkel őrlik meg. Kerti nővényinket is megdézsmálja, ezért közvetlenül az ember számára kártevőnek minősül (ha nem számítjuk a csigát magát mint tápanyagforrást).

Szaporodás:

Az éti csigák hímnősek, de a peterakáshoz partnerre van szükségük. Párzáskor mindkét csiga megtermékenyül. Petéiket kicsi lyukakba helyezik a talajba, amelyeket azonnal betemetnek és elegyengetnek, ezért a csigafészkek nehezen észreveheőek.

Szerepe az ökoszisztémában:

Mint a talaj feszínén élő növényevő humuszképzőként is jelentős, de mind a peték mind a kifejlett állat sok állat számára tápanyagforrást jelent. Nem utolsó sorban az ember is fogyasztja. 

Veszélyeztetettség:

Védett állat Magyarországon (!), eszmei értéke 2000 Ft. Az éti csiga gyűjtése csak a meghatározott időszakban legális, természetvédelmi területeken ilyenkor is tilos!