Nagy ganajtúró bogár (Geotrupes stercorarius)

Rendszertani besorolás [1.]

• Ország (Regnum): Állatok (Animalia)

• Törzs (Phylum): Ízeltlábúak (Arthropoda)

• Osztály (Classis): Rovarok (Insecta)

• Rend (Ordo):   Bogarak (Coleoptera)

• Alrend (Subordo):   Mindenevő bogarak (Polyphaga)

• Család (Familia): Lemezescsápú bogarak (Scarabaeidae)

• Alcsalád (Subfamilia): Ganajtúró bogarak (Geotrupinae)

• Nem (Genus): Geotrupes

• Faj: Geotrupes stercocarius

Előfordulás, élőhely

A Nagy ganajtúró bogár (Geotrupes stercorarius) egész Európában elterjedt, Kelet-Szibériáig fordul elő. Jellemzően a mérsékelt égövben lelhető fel [1.]

Morfológia, felépítés

A ganajtúró bogarak némileg magasabb fokon állnak, mint a földi bogarak, melyekhez csak annyiban hasonlítanak, hogy fejpajzsuk nem takarja be a felsőállkapcsokat. Szájszervük rágó [2.]. Potrohuk hat gyűrűből képződik, szemüket a pofák nyúlványa kettéosztja, csápjuk tizenegyízes és elülső lábszáruk külső szélét széles fogak fegyverzik. Hat lábuk van, közülük az első pár gereblyeszerűen recézett, ami a trágya ki- és elásására szolgál. Otromba testük kemény és erős, páncélszerű, fémes acélkék vagy zöldesen fénylő. Egy pár hártyás szárnyuk, a kitines fedőszárny alatt található. Szárnyfedőiken mindig 14 világosan látható barázda van. Egy egyed hossza általában 16-27 mm közötti [1.].

Táplálkozás

Fő táplálékuk nagyobb emlősök ganaja, ill. rothadó szerves anyagok. Elülső lábukkal hátrafelé haladnak és hátsó lábaikkal tolják a trágyagolyót [1.].

Szokások

Nappal a ganajtúró bogarak elrejtőznek vagy csak nehézkesen és lassan mozognak a földön. Alkonyatkor, különösen meleg és szélcsendes estéken felélénkülnek, zúgó repüléssel hívják fel magukra a figyelmet, táplálkozásra és petelerakásra megfelelő helyeket keresnek maguknak [1.].

Sok fajuk tud ciripelni úgy, hogy a harmadik hasi szelvény éles lécszerűen előugró hátsó szegélyét hátsó csípőinek barázdált ciripelőlécéhez dörzsölik. Verhoeff megfigyelései szerint a ciripelő-hatást erősíteni tudják úgy, hogy a potroh több hátlemezén lévő hegyes és merev szőrökkel fedett mezőcskéket a szárnyfedők aljának hátulsó részéhez dörzsölik, így azok  rezgésbe jönnek és zúgó hangot adnak [1.].

Szaporodás

A párzási időszak nyárra esik, az ivarérettséget egyéves korban érik el az egyedek [3.]. Az ivadékgondozásról többnyire közösen gondoskodik egy bogárpár. A trágya szolgál számukra táplálékul, illetve kedvező peterakó helyül. Majdnem függőleges járatot ásnak közvetlenül a ganaj alatt vagy közelében 60-100 cm mélységig. Ebből a főmenetből számos rövid és vakon végződő oldalág nyílik, amelyekbe az ivadék nevelésére szükséges ganajmennyiséget hordják. A petéket (3-6 db) üreges „galacsinok” belsejében helyezik el. Három-négy hét után kel ki a petéből a kis pajor, amely a hideg évszak beálltáig az elraktározott ganajból táplálkozik. Az áttelelés után saját ürülékével kitapasztja a folyosó falát, ezáltal kemény bölcsőt készít magának, melyben júniusban, vagy júliusban bábbá alakul. Három-négyheti bábnyugalom után, tehát augusztus első felében pedig kikel a bábból a bogár [1.].

Nem csak trágyát vagy friss növényi részeket tárolnak a ganajtúró bogarak ivadékaik számára, hanem pl. a Nagy ganajtúró az erdeifenyő tűit, fadarabkákat, vagy akár papírszeletkéket is lehord magával [2.].

Szerepük az ökoszisztémában

E fajt sok rovarevőállat és róka fogyasztja szívesen. A Nagy ganajtúró körülbelül 18 hónapig él [1.]. A ganajtúró bogarak a földbe vájt menetekbe hordják a ganajt és azt ott fogyasztják el. Ezzel hasznos munkát végeznek, hiszen azon túl, hogy nagymennyiségű anyagot tüntetnek el a felszínről a talaj minőségének javításához is hozzájárulnak. Ohaus figyelte meg, hogy egy tarlón fekvő nagy, majdnem 1/4 m kerületű lótrágya, kevés maradék kivételével, egy éjjel folyamán eltűnt a föld hátáról. Az utánaásás megállapította, hogy ezt a munkát 92 darab Nagy ganajtúró bogár végezte el [1.]. Ember által nem veszélyeztetett faj.